Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az üzemben is komoly problémaként kezelték a néhány éve újra és újra visszatérő jelenséget. A szellőzők olyan helyiségekből fújhatták a szabadba az elhasznált, poros levegőt, ahol rákkeltő fémekkel, kobalttal és nikkellel dolgoznak.
Éveken keresztül fújt ki fekete port magából a gödi Samsung-gyár több szellőzője. A belőlük érkező légáramlat annyira poros volt, hogy elszínezte az üzem épületének tetejét is, amit megpróbáltak lemosni vagy legalább takargatni – írja a Telex. A lap szerint a kérdéses szellőzők által szellőztetett épületrészben rákkeltő vegyi anyagokból gyártják az akkumulátorokhoz szükséges katódot.
A helyi lakosok már 2021-ben arra panaszkodtak, hogy sárgászöld és fekete csapadék hullik, ezért nem mertek a szabadban teregetni. 2020 és 2024 között a gyárról készült légi felvételeken pedig látható az üzem tetején az egyre nagyobb méretű fekete folt.
A lapnak a gyár működésére rálátó forrása azt állította, hogy
a szennyeződést komoly problémaként kezelték a gyárban.
A lap idézte a gyár 2022-es biztonsági jelentését, amelyben taglalták a 72M épületrész 3-as zónájának problémáját. A kérdéses helyiségben „porbetöltés és mixing” zajlott, vagyis ott gyártották – és valószínűleg azóta is gyártják – a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból az akkumulátorokba való katódot, és az ott feldolgozott anyagoknak elvileg nem lett volna szabad a gyáron kívülre távozniuk, de mégis megtörtént. A lapnak a gyár nem válaszolt, amikor erről kérdezték.
A lap emlékeztetett, hogy 2021-ben és 2022-ben a gyárban dolgozók fokozott expozícióját állapította meg többször is a munkavédelmi hatóság: 177 ember lélegezhetett be olyan vegyi anyagokat, amelyeket nem lett volna szabad, és határérték feletti nikkel- és kobaltkoncentrációt is mértek. A lap megkérdezte a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, aki jelezte:
rákkeltő, toxikus fémek esetén nyilván a kevés is kockázatot jelent.
Magyarországon különösen érzékeny az Orbán-kormány által bármiféle ismert, azt megalapozó hatástanulmány nélkül erőltetett akkugyárak kérdése, amelyek ellen Győrtől Debrecenig számos helyen tiltakoztak – inkább kevesebb, mint több sikerrel – a helyiek. A jelenleg éppen döglődő akkuiparral kapcsolatban csak egy tűnik biztosnak: a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Egy akvizíció során a vételár mellett az adózási következményeket is hasznos számba venni a tranzakció tervezésekor.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Christian Horner egy romokban lévő csapat élére állva a mennyek kapujáig emelte az energiaitalos istállót, majd testközelből élte át a zuhanórepülést is. 20 év után most távoznia kell.
A Fidesz fesztiváljának könnyűzenei kínálatát a rockzenekaron kívül a Margaret Island, a Neoton, a Republic és Rúzsa Magdi fellépése is színesíti.
A kolónia egyre nő, megoldás még nincs.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Több programmal, több hullámban telepítenek elektromosautó-töltő pontokat Magyarországra, ám a legszűkebben ellátott régiókba csak évek múlva érnek el.