szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az üzemben is komoly problémaként kezelték a néhány éve újra és újra visszatérő jelenséget. A szellőzők olyan helyiségekből fújhatták a szabadba az elhasznált, poros levegőt, ahol rákkeltő fémekkel, kobalttal és nikkellel dolgoznak.

Éveken keresztül fújt ki fekete port magából a gödi Samsung-gyár több szellőzője. A belőlük érkező légáramlat annyira poros volt, hogy elszínezte az üzem épületének tetejét is, amit megpróbáltak lemosni vagy legalább takargatni – írja a Telex. A lap szerint a kérdéses szellőzők által szellőztetett épületrészben rákkeltő vegyi anyagokból gyártják az akkumulátorokhoz szükséges katódot. 

A helyi lakosok már 2021-ben arra panaszkodtak, hogy sárgászöld és fekete csapadék hullik, ezért nem mertek a szabadban teregetni. 2020 és 2024 között a gyárról készült légi felvételeken pedig látható az üzem tetején az egyre nagyobb méretű fekete folt.

A lapnak a gyár működésére rálátó forrása azt állította, hogy 

a szennyeződést komoly problémaként kezelték a gyárban.

A lap idézte a gyár 2022-es biztonsági jelentését, amelyben taglalták a 72M épületrész 3-as zónájának problémáját. A kérdéses helyiségben „porbetöltés és mixing” zajlott, vagyis ott gyártották – és valószínűleg azóta is gyártják – a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból az akkumulátorokba való katódot, és az ott feldolgozott anyagoknak elvileg nem lett volna szabad a gyáron kívülre távozniuk, de mégis megtörtént. A lapnak a gyár nem válaszolt, amikor erről kérdezték.

Az ott középen nem árnyék
GoogleEarth

A lap emlékeztetett, hogy 2021-ben és 2022-ben a gyárban dolgozók fokozott expozícióját állapította meg többször is a munkavédelmi hatóság: 177 ember lélegezhetett be olyan vegyi anyagokat, amelyeket nem lett volna szabad, és határérték feletti nikkel- és kobaltkoncentrációt is mértek. A lap megkérdezte a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, aki jelezte:

rákkeltő, toxikus fémek esetén nyilván a kevés is kockázatot jelent.

Magyarországon különösen érzékeny az Orbán-kormány által bármiféle ismert, azt megalapozó hatástanulmány nélkül erőltetett akkugyárak kérdése, amelyek ellen Győrtől Debrecenig számos helyen tiltakoztak – inkább kevesebb, mint több sikerrel – a helyiek. A jelenleg éppen döglődő akkuiparral kapcsolatban csak egy tűnik biztosnak: a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal.

Egy tanulmány szedte össze, hogy milyen laza az akkuipar magyar szabályozása, és a hatóságok még azt sem tartják be

Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!