Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az üzemben is komoly problémaként kezelték a néhány éve újra és újra visszatérő jelenséget. A szellőzők olyan helyiségekből fújhatták a szabadba az elhasznált, poros levegőt, ahol rákkeltő fémekkel, kobalttal és nikkellel dolgoznak.
Éveken keresztül fújt ki fekete port magából a gödi Samsung-gyár több szellőzője. A belőlük érkező légáramlat annyira poros volt, hogy elszínezte az üzem épületének tetejét is, amit megpróbáltak lemosni vagy legalább takargatni – írja a Telex. A lap szerint a kérdéses szellőzők által szellőztetett épületrészben rákkeltő vegyi anyagokból gyártják az akkumulátorokhoz szükséges katódot.
A helyi lakosok már 2021-ben arra panaszkodtak, hogy sárgászöld és fekete csapadék hullik, ezért nem mertek a szabadban teregetni. 2020 és 2024 között a gyárról készült légi felvételeken pedig látható az üzem tetején az egyre nagyobb méretű fekete folt.
A lapnak a gyár működésére rálátó forrása azt állította, hogy
a szennyeződést komoly problémaként kezelték a gyárban.
A lap idézte a gyár 2022-es biztonsági jelentését, amelyben taglalták a 72M épületrész 3-as zónájának problémáját. A kérdéses helyiségben „porbetöltés és mixing” zajlott, vagyis ott gyártották – és valószínűleg azóta is gyártják – a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból az akkumulátorokba való katódot, és az ott feldolgozott anyagoknak elvileg nem lett volna szabad a gyáron kívülre távozniuk, de mégis megtörtént. A lapnak a gyár nem válaszolt, amikor erről kérdezték.
A lap emlékeztetett, hogy 2021-ben és 2022-ben a gyárban dolgozók fokozott expozícióját állapította meg többször is a munkavédelmi hatóság: 177 ember lélegezhetett be olyan vegyi anyagokat, amelyeket nem lett volna szabad, és határérték feletti nikkel- és kobaltkoncentrációt is mértek. A lap megkérdezte a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, aki jelezte:
rákkeltő, toxikus fémek esetén nyilván a kevés is kockázatot jelent.
Magyarországon különösen érzékeny az Orbán-kormány által bármiféle ismert, azt megalapozó hatástanulmány nélkül erőltetett akkugyárak kérdése, amelyek ellen Győrtől Debrecenig számos helyen tiltakoztak – inkább kevesebb, mint több sikerrel – a helyiek. A jelenleg éppen döglődő akkuiparral kapcsolatban csak egy tűnik biztosnak: a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt.