Ez az a jogszabály, amely az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében kiterjeszti a korrupciós ügyekben az állampolgárok jogát a büntető eljárás kikényszerítésére, és amely megjárta az Alkotmánybíróságot is. Keddtől hatályos.
Az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam elveivel ellentétesnek minősített és megsemmisített egy 2019-es kormányrendeletet.
Tíz éve létezik a jogi lehetőség, de most először él normakontrollal a kormány javaslatára az Országgyűlés, a téma heves vitákat váltott ki, ráadásul az igazságügyi államtitkár szerint felesleges is. A DK ez ügyben jogi segítséget ajánlott a kabinetnek, amit a KDNP azzal köszönt meg, hogy a javaslattevő “gyurcsányista verőember”. A DK Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett.
Az államfő szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget.
Az Alaptörvény módosításával összefüggő salátába csempészték be a fúrt kutakról szóló, évek óta lezáratlan szabályozást. A most elfogadott módosító csak a háztartási kutakkal foglalkozik.
Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.
A lap szerint folytatódhat több nagy beruházás.
Az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere még 2011-ben, a KDNP-s Harrach Péterrel karöltve nyújtott be olyan módosítót, ami törölte a vármegyéket az Alaptörvényből.
Május végén megszűnik a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet, helyébe a háború miatti lép.
A kormány az orosz–ukrán háború miatt módosíthatja ismét az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt.
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Újra veszélyhelyzetet vezethetnek be, a járvány helyett ezúttal az orosz–ukrán háború miatt.
A református egyház nyugalmazott püspöke Erasmusszal ért egyet, aki szerint „a háborúban csak az gyönyörködik, akinek nincs róla tapasztalata”.
Az Alkotmánybíróság több mint egy évig nem foglalkozott a beadvánnyal, de most megtárgyalta és elutasította.
Az ellenzéki képviselők panaszát elutasító határozat szerint nincs olyan veszély, hogy fiktív bejelentések befolyásolhatják a választás eredményét.
Alapvetően nem tilos sztrájkolniuk, de csak veszélyhelyzeten kívül.
Akik aláírták az új szerződést, majd később lépnek ki, azok viszont megkapják a teljes összeget.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
Nem csak az ellenzék, a Fidesz győzelme is feszültséget okozna a társadalom egy részében, ugyanis sokan gyűlölik a rendszert, akik most a választás miatt nem vonulnak utcára – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző. Úgy gondolja, az ellenzék számára a választás megnyerése sokkal nehezebb lesz, mint aztán kormányozni. Azt kevéssé tartja elképzelhetőnek, hogy az új Parlament az első ülésnapon kimondja, hogy Polt Péter illegitim, azt viszont megvilágította, miért beszélnek mégis erről.
