#alaptörvény

Orbán Balázs leköpte az Alaptörvényt, amelyre fölesküdött, és Orbán Viktornak is komoly károkat okozott

Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?) valószínűleg nem kezdtek volna emberéleteket követelő védekezésbe az orosz invázió után. Ezt kollaborációnak hívják.






Elfogadták Orbán alaptörvény-módosítását: korlátozzák az államfő kegyelmi jogkörét és eltörlik a kötelező ellenjegyzést

Megvolt a 13. alaptörvény-módosítás. A Novák Katalin lemondásához vezető K. Endre kegyelmi ügye okozta botrány csillapítására elvégzett változtatás szerint a jövőben nem kaphat államfői kegyelmet, aki gyermekek elleni bűncselekményt követett el. Megszüntetik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést is, amibe Varga Judit bukott bele.


Sulyokkal már negyedszerre fut neki az ellenzék egy államfő leváltásának, de mire lenne szükség ehhez?

Magyarországon még sosem alkalmazott, az amerikai elnökök impeachmentjéhez hasonló jogi eljárással mozdítaná el a DK Sulyok Tamást, mert Gyurcsányék szerint méltatlanná vált az államfői tisztségre. Ezt két körben bizonyítani is kell, és sok múlik a kétharmados többségen. A téma már a péntek esti rendkívüli parlamenti ülés napirendjén is szerepel. Az eljárás Schmitt Pálnál, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is felvetődött, de sosem vitték végig.










Az Alaptörvényt is átírná a kormány, biankó felhatalmazást adna Szalay-Bobrovniczkynek, hogy teljesen átalakítsa a honvédséget

Nem csak a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap alkotmányos védelmet, hanem bekerül az Alaptörvénybe a Rogán-féle digitális ügyintézéshez szükséges felhatalmazó rendelkezés. Amire viszont senki nem számított, az a honvédséget érintő új, immár alaptörvényi szabályok, például a szakszervezetek megszüntetése vagy az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.



Az alkotmányosság esélyei - Sólyom László írása a HVG-ben 2012-ben

Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. A HVG-nek készült írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség az alkotmányt a politika korlátjából a szolgálójává tette. A húsz év alatt meggyökeresedett alkotmányos kultúra azonban túlélheti ezt a mai gyakorlatot - értékelte az akkor életbe lépett új alkotmányt, az Alaptörvényt a HVG 2012. január 4-én megjelent számában a most elhunyt Sólyom László, írását újraközöljük.


Az Alkotmánybíróság szerint sérti a jogbiztonságot az új építési szabályozás, ezért át kell írni – Lázár válasza: „megfontoljuk"

Egyetértett az Alkotmánybíróság (Ab) Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki aggályosnak tartotta a Lázár János által elkészített új építési törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az Ab szerint „a jogbiztonság sérelmét okozza”, hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt. A miniszter úgy reagált: megfontolják az Ab észrevételeit, de ez őt nem téríti el a céljától.