Az Eurostat szerint a kormányzati felügyelet alatt működő gáz- és kőolajtároló-szövetséget is bele kellene számítani az államadósságba. Ha ezt Magyarország megtenné, akkor 2018-ra 71 százalék fölötti GDP-arányos államadósság jönne ki.
Magyarország uniós összehasonlításban keveset költ szociális juttatásokra, beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyet is. Sportra és vallásra viszont kiemelkedően sokat, és az állam működtetése is sokba kerül.
A honvédelmi tárca tartotta magát legjobban a költségvetési törvényhez, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium külön-külön több száz milliárd forinttal túllépte a tervezett kiadásait.
Megjelent a 2020-as és 2021-es költségvetés sarokszámait lefektető kormányhatározat. A tervek szerint a kormány lényegében befagyasztja az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó költéseket, és csökkenti a Belügyminisztérium kiadásait. A Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium többet fog költeni. A kormány több adóbevételre számít. Több pénz megy majd nyugdíjakra és egészségbiztosításra. Az államháztartás hiánya egyre kisebb lesz, az államadósság számszerűen kicsit nőni, de GDP-arányosan csökkenni fog.
Kiköltekeztek a minisztériumok, elszállt az államháztartási hiány.
Az éves előirányzat 121 százaléka volt a deficit augusztus végén.
Idén még kitart a növekedés lendülete, de az államháztartás várható hiányát csak tippelni lehet – derült ki a Kopint-Tárki sajtótájékoztatóján.
2006 óta nem volt olyan magas a pénzforgalmi deficit, mint amekkorát most az NGM közölt.
A választások előtt apait-anyait bevet a kormány, hogy javítsa a háztartások helyzetét és felpörgesse a gazdaságot, ám 2018 után lezárul a bőség rövid időszaka, és visszatér a költségvetési szigor.
Három gazdasági ajánlást tett a magyar kormánynak az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében.
Az NGM az uniós kifizetések megindulásával és az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek torlódásával magyarázza a hiány növekedését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön teszi közzé az államháztartás központi alrendszerének idei január-júniusi részletes adatait.
Ha helytálló a szakértői okfejtés, akkor óriási bajba kerülhetünk. Érvelésük szerint ugyanis ugyanolyan adóátcsábító megoldáshoz folyamodhatott a kormány, amely miatt Luxemburg nagyon megütötte a bokáját – az EU jogi eljárást indíthat ellenünk.
Hatszázmilliárdos vitába bonyolódott a magyar kormány Brüsszellel. Noha ez a pénz még nem folyt be a költségvetésbe, ám a hűlt helye is bevételként könyvelhető el.
Kis túlzással aranyéletünk lesz 2020-ig, meglódulnak a fizetések, elsősorban a múlni nem akaró kivándorlás miatt, de a mélyben bajok vannak, véli Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint pár év múlva elapadhat az EU-s manna, és akkor mindenki számára világos lesz, hogy mennyire gyenge a magyar gazdaság. Szerinte Orbán Viktor soha nem fogja addig feszíteni a húrt, hogy megkockáztassa uniós pénzek elveszítését – mert ha az bekövetkezne, pár hét múlva kombájngyűrű venné körbe Budapestet. A Plotinus igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmaz, most mindenki boldog, mert fújja a hajunkat a szél, pedig csak egy összetákolt Trabantban ülünk, amely megy lefele a lejtőn. Interjú.
Ami kormányzati nézőpontból az adócsökkentés, a tervezhetőség és a fejlődés költségvetése, az a kritikusok szemében a szétzilált adórendszer konzerválása, az átláthatatlanság törvényesítése és lefékeződés. Ahány szempont, annyi olvasat.
Nagyobb segítséget a szegény családoknak, egyenlő esélyeket az oktatásban, átláthatóságot Paks ügyében – ezekkel a javaslatokkal álltak elő ma délután civil szervezetek, a költségvetési vita kezdetére időzítve mondandójukat. Sok felvetésük annyira evidens, hogy már szinte emlegetni is kínos. Ennél csak az a kínosabb, hogy a címzettről mindez lepereg.
A lehető legszélesebb körben oszt pluszpénzt az embereknek az Orbán-kormány, még ha egyenként nem is kapnak sokat. Így igyekeznek megállítani a népszerűségvesztést. Az egykulcsos szja mérsékléséből 4 millió magyar profitál, de az Orbánnak oly kedves stadionépítés, közmunka, és a paksi atomerőműves projekt sem szorul háttérbe, sőt utóbbira jövőre már bő 100 milliárd forint megy. A közszolgák jóindulatát béremeléssel próbálják megvenni a 2016-os költségvetésben. Eközben a költségvetési hiány soha nem volt még olyan kicsi, mint amit jövőre belőnek.
Megszegett adósságszabály, terven felüli adóhosszabbítás, titokzatos vagyonértékesítés, még több közmunkás – néhány érdemi szemelvény a jövő évi költségvetésből.
1,6 százalékkal növeli a nyugdíjakat a kormány 2016-ban.
