Az oktatási és egészségügyi kiadások jelentős részét magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tétele lesz a 2020-as és a 2021-es állami költségvetés egyik nagy vesztese – derül ki a két év költségvetési sarokszámait rögzítő friss kormányhatározatból. Az Emminek 2019-re 3 496 milliárd forint kiadást tervezett be a kormány, ez a jelenlegi tervek szerint 2020-ban 3 582 milliárd lesz, 2021-ben 3 478 milliárd (vagyis kevesebb, mint 2019-ben). Mindez úgy, hogy a következő években várhatóan 3 százalék körül lesz az infláció, vagyis reálértéken az Emmi kiadásai még jobban csökkenni fognak. Az Emmi kiadásainak befagyasztása annyiban nem meglepő, hogy az egészségügy és az oktatás a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta mostohagyerekek, mindkét terület finanszírozása csökkent 2010-ről 2017-re GDP-arányosan, és az összes állami kiadás százalékában is. A kormányhatározat nem részletezi az Emmi fejezetén belüli számokat, így egyelőre nem lehet tudni, konkrétan az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos számok hogyan fognak alakulni a kalapon belül, elvi esély van rá, hogy más tételeket (például a Nemzeti Sportközpontokét) meg fogja vágni a kormány.

Ha már az emberekkel kapcsolatos kormányzati kiadásoknál tartunk, a kormány a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak növekedésével számol, a 2019-es 3 451 milliárd forintról 3 613 milliárd forintra, majd 2021-ben 3 788 milliárd forintra. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai szintén nőni fognak, 2 442 milliárd forintról 2 618 milliárd forintra, majd 2 758 milliárdra.

A költségvetési tervek egyik nagy nyertesen a minisztériumok közül az elmúlt években egyre több projektet és tételt maga alá gyűrő Miniszterelnökség: a 2019-es 803 milliárd forint kiadás után 2020-ban a kormány 904 milliárdot tervez költeni ebből a kalapból, 2021-ben pedig még sokkal többet, 1 231 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium alá tartozó kiadások 794 milliárd forintról 1 129 milliárd forintra nőnek 2021-re. A tervek nagy nyertese továbbá a Honvédelmi Minisztérium, a kiadásai 513 milliárdról 631, majd 750 milliárdra nőnek. Ez sem meglepő, egy ideje úgy tűnik, a kormány komolyan veszi a haderőfejlesztést, komoly beszerzések valósultak meg, illetve vannak folyamatban. A Belügyminisztérium tervezett kiadásai viszont csökkenni fognak, 773 milliárdról 759-re, majd 2021-ben 752-re. Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendőrség a Belügyminisztérium alá tartozik, és egyre aggasztóbb hírek érkeznek onnan: sok rendőr panaszkodik az alacsony fizetésekre, a sok túlórára, sokan ezek miatt szerelnek le. A Belügyminisztériummal ellentétben több kiadással kalkulálhat az Orbán Viktor közvetlen irányítása alatt működő új egység, a Kormányiroda, a 2019-es 193 milliárd után a következő két évben 220 és 218 milliárd forinttal. Propagandából Állami hirdetésből talán kevesebb lesz 2021-ben, az ezekért (is) felelős Kabinetiroda jelen állás szerint csak 82 milliárdot fog költeni; „csak” ahhoz képest, hogy a 2019-es költségvetésben 128 milliárdos kiadás szerepel, a 2020-as terv 132 milliárd.

A kormány azzal számol, hogy az uniós fejlesztések támogatására egyre kevesebbet fog költeni, a 2019-es büdzsé erre még 1 801 milliárdot irányoz elő, a 2020-as terv 1 443 milliárd, a 2021-es pedig mindössze 703 milliárd. Ez megint csak nem meglepő, a kormány az elmúlt években iszonyatosan felpörgette az EU-s programokat, az uniós költségvetési ciklus végére (ami áthúzódik a 2021-ben induló új ciklus elejére) alig lesz már lehívható forrás.

Adóbevételekből a kormány továbbra is egyre többet vár, a fontosabb adókat tartalmazó „A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai” soron 2020-ra 12 845 milliárd bevétel szerepel a 2019-es 11 529 milliárd után, 2021-ben pedig 12 926 milliárd. A költségvetés adóbevételeit egyébként a kormány az elmúlt években rendre alulbecsülte.

Ami a fő számokat illeti, a kormányhatározatban tervezett számok szerint az államadósság számszerűen valamelyest nőni fog, 2020-ban 31 271 milliárd forint lesz, 2021-ben 31 670 milliárd forint. A várható gazdasági növekedés miatt ez GDP-arányosan csökkenést jelent: a 2019-es 69,9 százalékról 66,4 százalékra, majd 62,7 százalékra. A teljes államháztartás (beleértve az önkormányzatokat) hiánya a tervek szerint 2020-ban a GDP 1,5 százaléka lesz, 2020-ban már csak a GDP 1,2 százaléka.