szerző:
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Megjelent a 2020-as és 2021-es költségvetés sarokszámait lefektető kormányhatározat. A tervek szerint a kormány lényegében befagyasztja az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó költéseket, és csökkenti a Belügyminisztérium kiadásait. A Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium többet fog költeni. A kormány több adóbevételre számít. Több pénz megy majd nyugdíjakra és egészségbiztosításra. Az államháztartás hiánya egyre kisebb lesz, az államadósság számszerűen kicsit nőni, de GDP-arányosan csökkenni fog.

Az oktatási és egészségügyi kiadások jelentős részét magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tétele lesz a 2020-as és a 2021-es állami költségvetés egyik nagy vesztese – derül ki a két év költségvetési sarokszámait rögzítő friss kormányhatározatból. Az Emminek 2019-re 3 496 milliárd forint kiadást tervezett be a kormány, ez a jelenlegi tervek szerint 2020-ban 3 582 milliárd lesz, 2021-ben 3 478 milliárd (vagyis kevesebb, mint 2019-ben). Mindez úgy, hogy a következő években várhatóan 3 százalék körül lesz az infláció, vagyis reálértéken az Emmi kiadásai még jobban csökkenni fognak. Az Emmi kiadásainak befagyasztása annyiban nem meglepő, hogy az egészségügy és az oktatás a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta mostohagyerekek, mindkét terület finanszírozása csökkent 2010-ről 2017-re GDP-arányosan, és az összes állami kiadás százalékában is. A kormányhatározat nem részletezi az Emmi fejezetén belüli számokat, így egyelőre nem lehet tudni, konkrétan az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos számok hogyan fognak alakulni a kalapon belül, elvi esély van rá, hogy más tételeket (például a Nemzeti Sportközpontokét) meg fogja vágni a kormány.

Ha már az emberekkel kapcsolatos kormányzati kiadásoknál tartunk, a kormány a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak növekedésével számol, a 2019-es 3 451 milliárd forintról 3 613 milliárd forintra, majd 2021-ben 3 788 milliárd forintra. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai szintén nőni fognak, 2 442 milliárd forintról 2 618 milliárd forintra, majd 2 758 milliárdra.

A költségvetési tervek egyik nagy nyertesen a minisztériumok közül az elmúlt években egyre több projektet és tételt maga alá gyűrő Miniszterelnökség: a 2019-es 803 milliárd forint kiadás után 2020-ban a kormány 904 milliárdot tervez költeni ebből a kalapból, 2021-ben pedig még sokkal többet, 1 231 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium alá tartozó kiadások 794 milliárd forintról 1 129 milliárd forintra nőnek 2021-re. A tervek nagy nyertese továbbá a Honvédelmi Minisztérium, a kiadásai 513 milliárdról 631, majd 750 milliárdra nőnek. Ez sem meglepő, egy ideje úgy tűnik, a kormány komolyan veszi a haderőfejlesztést, komoly beszerzések valósultak meg, illetve vannak folyamatban. A Belügyminisztérium tervezett kiadásai viszont csökkenni fognak, 773 milliárdról 759-re, majd 2021-ben 752-re. Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendőrség a Belügyminisztérium alá tartozik, és egyre aggasztóbb hírek érkeznek onnan: sok rendőr panaszkodik az alacsony fizetésekre, a sok túlórára, sokan ezek miatt szerelnek le. A Belügyminisztériummal ellentétben több kiadással kalkulálhat az Orbán Viktor közvetlen irányítása alatt működő új egység, a Kormányiroda, a 2019-es 193 milliárd után a következő két évben 220 és 218 milliárd forinttal. Propagandából Állami hirdetésből talán kevesebb lesz 2021-ben, az ezekért (is) felelős Kabinetiroda jelen állás szerint csak 82 milliárdot fog költeni; „csak” ahhoz képest, hogy a 2019-es költségvetésben 128 milliárdos kiadás szerepel, a 2020-as terv 132 milliárd.

A kormány azzal számol, hogy az uniós fejlesztések támogatására egyre kevesebbet fog költeni, a 2019-es büdzsé erre még 1 801 milliárdot irányoz elő, a 2020-as terv 1 443 milliárd, a 2021-es pedig mindössze 703 milliárd. Ez megint csak nem meglepő, a kormány az elmúlt években iszonyatosan felpörgette az EU-s programokat, az uniós költségvetési ciklus végére (ami áthúzódik a 2021-ben induló új ciklus elejére) alig lesz már lehívható forrás.

Adóbevételekből a kormány továbbra is egyre többet vár, a fontosabb adókat tartalmazó „A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai” soron 2020-ra 12 845 milliárd bevétel szerepel a 2019-es 11 529 milliárd után, 2021-ben pedig 12 926 milliárd. A költségvetés adóbevételeit egyébként a kormány az elmúlt években rendre alulbecsülte.

Ami a fő számokat illeti, a kormányhatározatban tervezett számok szerint az államadósság számszerűen valamelyest nőni fog, 2020-ban 31 271 milliárd forint lesz, 2021-ben 31 670 milliárd forint. A várható gazdasági növekedés miatt ez GDP-arányosan csökkenést jelent: a 2019-es 69,9 százalékról 66,4 százalékra, majd 62,7 százalékra. A teljes államháztartás (beleértve az önkormányzatokat) hiánya a tervek szerint 2020-ban a GDP 1,5 százaléka lesz, 2020-ban már csak a GDP 1,2 százaléka.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!