A szakértők szerint az emberi beavatkozás nélkül az élőhelyek megszűnése, az autópályák és határfalak miatt nem valószínű a jaguárok újbóli természetes megjelenése az Egyesült Államokban. Természetvédelmi szervezetek és egyetemi kutatók ezért visszatelepítenék őket az ország délnyugati részébe.
Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai négy tényezőt vizsgáltak legújabb kutatásukban, amelyek azt befolyásolhatják, mennyit néz a kutya az emberre. A fejformát, a fajta eredeti funkcióját, a kort és a személyiséget nézve arra jutottak, hogy a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.
Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere, számuk pedig 30 százalékkal esett vissza a klímaváltozás miatt.
A szumátrai orrszarvú két utolsó populációjának genetikai elemzése szerint a jó génállomány reményt adhat arra, hogy a faj megmenekül a kihalástól.
A jaguárok már hetven éve kihaltak Argentínának ezen a részén, pedig az ökoszisztémának szüksége lenne a ragadozókra.
Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas – állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta.
Cirkuszi mutatványnak tűnhet, de a sauteur d'Alfort valójában nem showműsor szereplője: egy mutálódott gén miatt történik vele az, ami.
Megfejtették a fehérfejű rétisasok különös betegségének titkát. Sok egyed elhullását egy kékmoszatok által termelt méreganyag okozza – számoltak be eredményeikről német és amerikai kutatók.
A mesebeli bakot (nyitóképünkön nem az látható) egy természetjárónak sikerült megörökítenie.
Az elmúlt több mint két évtized erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült visszahozni a kihalás széléről az északi-szigeti kokakót, Új-Zéland egyik ikonikus madarát.
A vadorzás és az élőhelyek elvesztése miatt a kihalástól fenyegetett kategóriába került az erdei elefánt (Loxodonta cyclotis) a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján.
Honey Bun névre keresztelte el az ausztrál Ballarat Wildlife Park közönsége azt a vombatot, amely nemrég született a vadasparkban.
A világ több mint 3000 kabócafaja közül a legnagyobbak és leghangosabbak közé tartozó fajok árasztják el idén tavasszal az Egyesült Államok keleti területeit.
Mintegy ezer nagyfelbontású fotót és egy hosszú videót készített az Antarktiszról közelmúltban leszakadt A74 jéghegy víz alatti térségéről a Polarstern német kutatóhajó, körbehajózva a gigantikus jégtömböt, amelynek környezete a felvételek tanúsága szerint hemzseg az állatoktól – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI).
Úgy tűnik, emlősöknél sem annyira ritka a biofluoreszcencia jelensége, amely már régóta ismert a tudósok előtt.
Az állatvilágban tapasztalható regenerációra sokféle példát láttak már a kutatók, de olyat, mint amit egy különleges csigafaj művel, még soha.
Sikeresen teljesítették a pillecukortesztet a tintahalak, vagyis képesek voltak 50 másodpercet, de akár két percet is várni a vonzóbb jutalomfalatra, ellenállva a pillanat nyújtotta kísértésnek és lenyelni, amit éppen kínáltak nekik.
A világ első kacsacsőrűemlős-menedékét építik meg Ausztráliában a kihalással fenyegetett faj szaporodásának és regenerálódásának elősegítésére.
A Wisdom nevű albatroszt még 1956-ban gyűrűzték meg.
Újra bebizonyosodott, hogy a természetben nem minden az, aminek elsőre látszik.
