Meghatározták az Európából száműzendő invazív fajok listáját. Az összeállításban szereplő állatok és növények nemcsak megváltoztathatják más fajok élőhelyét, de közvetlen hatással lehetnek a térség gazdaságára is.
Ritka fehér pingvint fedeztek fel a Galápagos-szigeteken – jelentette be a Galápagos Nemzeti Park. Az állat különleges színét a leucizmus néven ismert genetikai állapot okozza.
A világ legkisebb szitakötőfajának legkisebb ismert példányait, köztük egy mindössze 15 milliméteres felnőtt egyedet találtak Kína délnyugati részén, Szecsuan tartományban.
Olyan drámai mértékben csökkent Ausztráliában a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) populációja az elmúlt 30 évben, hogy a szakértők szerint veszélyeztetett fajjá kell nyilvánítani az ikonikus állatot.
A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint "otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot nemzenek – derül ki egy új tanulmányból.
Nyomkövetővel szerelték fel a világ utolsó ismert fehér zsiráfját Kenyában, hogy így elrettentsék az orvvadászokat.
Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását magyar kutatók.
A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik.
A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj – állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.
A kelet-afrikai hegyi gorillák populációjának sűrűbbé válása és az élőhely hiánya miatt csökkent az állomány növekedésének mértéke.
Két apró, "maszkos betörő" garázdálkodott a kaliforniai Redwood City egyik bankfiókjában.
Valósággal rajzanak a cápák Dél-Kalifornia vizeiben, eddig 38 példányt sikerült beazonosítani.
Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek – állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban.
Világrekordot állított fel egy kis goda, amely több mint 12 ezer kilométert repült megszakítás nélkül Alaszkától Új-Zélandig 11 nap alatt.
Még megfigyelni is ritkán van lehetőségük a tudósoknak olyan jelenetet, ami 2019 nyarán játszódott le Costa Rica erdeiben, ezúttal azonban még az is megadatott, hogy éppen forgott a kamera.
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
Veszélyt jelentenek a vadmacskák jövőjére a házimacskák: az európai vadmacska (Felis silvestris) 200-300 éven belül teljesen eltűnhet, amennyiben nem történnek intézkedések.
A NATO idei legnagyobb európai hadgyakorlatát tartják Skóciában, ezért kiterelik a bálnákat a térségből.
A táplálkozás és a tréning nem védi az idős kutyákat a szellemi leépüléstől – állapították meg a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.
