Bonyolult a nők mai, magyarországi munkaerőpiaci helyzete – beidegződött, évtizedes társadalmi hagyományok és minták csapnak össze a friss munkaerőpiaci igények által megkívánt rugalmassággal, tudatossággal és kommunikációs képességekkel. Közép- vagy felsővezetőként még nehezebbek a kihívások.
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Bár az énidő vagy a mindfulness kifejezések kétpercenként jönnek szembe, és minden bokorban slow mozgalom nő, mintha mégsem követné a hétköznapi tapasztalás ezeket a trendeket. Fogyni is, izmot építeni is azonnal kell, gyászolni elég lesz két hét – jó, akkor négy –, a szülés utáni csúcsformára pedig legfeljebb néhány hónap jut, aztán irány a munka.
Tudjuk már, mi a rasszizmus, és a szexizmus fogalma sem ismeretlen. A harmadik nagy kategória, az életkor alapján történő besorolás, ítéletalkotás és diszkrimináció jelensége azonban még kevéssé tematizált. Noha a jelenség már 1969-ben nevet kapott – ageizmus –, és a nyolcvanas évektől kezdődően teret nyert az öregedő Amerika víziójának köszönhetően. Tisza Kata író, öregedéskutató és coach írása.
Felső vezetőből sajtkészítő, nyelvszakosból selyemfestő művész. Nagy és kockázatos ugrások, a felnőttélet kőkemény döntései, amelyekről csak utólag lehet visszaigazolást kapni, hogy helyes lépések voltak. Bátorság és persze lehetőség is kell, hogy ki tudjunk lépni abból a bizonyos komfortzónából, de legalábbis átszabjuk egy kicsit.
Arany János és Gandhi a példaképei, Jediereje van, ismeri az önbizalomhiány ellenszerét, de akad olyan tulajdonsága, amit máig nem sikerült önmagával kapcsolatban teljesen elfogadnia. Farkas Franciskát kérdeztük.
Nehéz feladatot kapunk a vezetőnktől, vagy a munkatársunk elutasítja az együttműködést, esetleg éles konfliktus alakul ki az ügyféllel – számtalan alkalom adódhat a munkahelyen, ami próbára teszi a teherbírásunkat. Ha ilyenkor önbizalommal felvértezve lépünk a helyzetbe, nagyobb sikerre, így több eredményre is számíthatunk.
Nőügyekben aktív, a környezetvédelemben következetes, már csak a verseskötetéhez kell bátorságot gyűjtenie. Villáminterjú Döbrösi Laurával.
A címben feltett kérdés sokszor hangzik el, annak ellenére, hogy világunk valóban a lehetséges világok legjobbika, legalábbis az előző évszázadokhoz képest. Honnan merítsünk ma önbizalmat ahhoz, hogy egyáltalán szüljünk?
Nem sokon múlt, hogy egy uniós tagállam miniszterelnöke EU-pénzekkel való visszaélés miatt legyen vádlott, de Andrej Babis, mint eddig mindent, ezt is megúszta. De mit tud a Magyarországon is üzletelő cseh kormányfő, amivel több lett egy átlagos közép-európai csúcsoligarchánál?
Indul a HVG Extra A Nő új grafikai és fotópályázata! Mutasd meg, mit jelent számodra a saját közösséged!
A városi problémák tudatosulásával felébredt az igény a várossal kapcsolatos pszichológiai problémák megértésére és megoldására is. Az esztétikai érték, a komfort, az emberi lépték egyre hangsúlyosabbak, a várossal kapcsolatos negatív vélekedés eltűnőben van.
A legmélyebb magánügyünk, életünk egyik legintimebb szelete. Mégis szinte állandó a társadalmi nyomás, az elvárás: a nő arra született, hogy anyává váljon. A Nők gyermek nélkül című interjúkötetben 18 nő történetét olvashatjuk, de férfi szakemberek is megszólalnak benne. Ezúttal Buda László pszichiáter véleményének egy részletét közöljük.
Izraelben az állam és a társadalom alapvetően partner a munka és a család összeegyeztetésében. Talán ennek is köszönhető nők határozott jelenléte a munkaerőpiacon, miközben a születésszám kifejezetten magas.
A legmélyebb magánügyünk, életünk egyik legintimebb szelete. Mégis szinte állandó a társadalmi nyomás, az elvárás: a nő arra született, hogy anyává váljon. A Nők gyermek nélkül című interjúkötetben 18 nő történetét olvashatjuk – a könyvből most Singer Magdolna, író, újságíró, hospice- és gyásztanácsadó ajánlásának egy részletét közöljük.
A legmélyebb magánügyünk, életünk egyik legintimebb szelete. Mégis szinte állandó a társadalmi nyomás, az elvárás: a nő arra született, hogy anyává váljon. A Nők gyermek nélkül című interjúkötetben 18 nő történetét olvashatjuk – a könyvből most Bocskor Bíborka énekesnő szerkesztett történetét közöljük.
Régen minden jobb volt. Ja, nem. Régen egy csomó dolog nehezebb volt, de az talán igaz, hogy szülőként egyszerűbb lehetett az élet. A kisebb, hagyományait őrző közösségekben már kora gyerekkorától tanulta mindenki a szülőség koreográfiáját, a gyerekszülés, gondozás, nevelés kötött, évtizedeken (századokon) át érvényes lépéseit. Ma miben élünk?
Vannak pillanatok az életben, amikor elég nehéz elképzelni, hogy a tükörbe nézve újra (vagy először életünkben) egy boldog, de legalábbis kiegyensúlyozott embert fogunk viszontlátni – és azok mi leszünk. Ilyen végtelennek tűnő pillanattá nyúlhat a válás utáni időszak, amelyből egyéni ütemben, de vissza lehet térni az önszeretet valóságának talajára. Ehhez adunk segítő tippeket.
A Liza, a rókatündér főszerepével vált ismertté, de számos HBO-s sorozatban is élvezhetjük a játékát. Szélsőségesen különböző karaktereket tud magára ölteni, miközben a jelenléte egy-egy szerepben következetesen ugyanolyan erős. A Társas játék című sorozatban, a Válótársakban, a Terápia utolsó szériájában vagy Till Attila Tiszta szívvel című filmjében is kihozza a karakterekből a maximumot. Ujj Mészáros Károly legújabb filmjében, az X – A rendszerből törölve című thrillerben, amelyet tavaly novemberben mutattak be, ismét főszerepet kapott. Színpadon a Budaörsi Latinovits Színházban és a Centrál Színházban látható. A Centrálban a Delila előtt beszélgettünk vele.
Képtelenség visszafejteni, hogy ez a vékonykának tűnő önbizalom hányszor lett újraalapozva, szilánkosra törve, hogy hány templomszagú vasárnapi kórus, éjjeli séta és teleírt papír jutott egy-egy verésre. De énekelni mindig jó volt. És a szégyent is ez tudta elnyomni végül. Likó Marcell írása.
