Csaknem negyvenezer dollárért (11,2 millió forintért) kelt el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein nővéréhez írt levele, amelyben a tudós már 1922-ben a Németországban terjedő antiszemitizmusról számol be.
A brit kormány védelmébe vette az ismert konzervatív filozófust, Roger Scrutont, miután az ellenzéki munkáspárti képviselők azt követelték, mondjon le tanácsadói posztjáról, mert korábban antiszemita kijelentéseket tett Magyarországgal és Soros Györggyel kapcsolatban. Scruton szerint ő nem antiszemita. A vádak érdekessége, hogy az utóbbi hetekben éppen arról szóltak a hírek, hogy mennyi antiszemita politikus tagja a Munkáspártnak.
Az EMIH vezetőségi tagja szerint kulcskérdés, hogy Európa integrálni tudja-e a gazdasági bevándorlókat.
Seres László szerint soha nem helyes vakon bízni az államban. Szerintem sem. Épp ez a problémám a Sorsok Házával.
Az igazságügyi minisztert meghívták, hogy vegyen részt egy nemzetközi szimpóziumon, de nem megy el, inkább perel.
Lehet-e egyszerre rehabilitálni Héjjas Ivánt és gigaprojektben emlékezni a holokauszt áldozataira?
A politikus kifakadt, hogy minden befektetési alap a kapzsi amerikai zsidó, német, angol és svájci üzletemberek kezében van.
A Sargentini-jelentésnek a magyar zsidókra vonatkozó része úgy hazugság, ahogy van – állítja szerzőnk. A zsidók, cigányok, LMBTI személyek egymás mellé állítása szerinte nemcsak sértően lealacsonyító, hanem ostobán sztereotip-előítéletes is. Vélemény.
Schöpflin György minden EP-képviselőnek levelet írt kedd délután, szerinte lehetetlen cáfolni azt, hogy a kormány antiszemitizmust terjeszt.
Úgy tűnik, hogy az egyik online térképszolgáltató automatikája ugyan jelezte a moderátoroknak, hogy valaki átnevezte New Yorkot, az emberi ellenőrök mégsem tettek semmit.
Sokszoros bocsánatkérésre kényszerült Jeremy Corbyn munkáspárti vezér, akinek az antiszemitizmus vádjával kell szembenéznie. És akkor ott van még a megjósolhatatlan kimenetelű Brexit, amellyel kapcsolatban hatalmas ellentétek feszítik a pártot.
A rikító rózsaszínű graffitit szombatra virradóra festették fel a védett történelmi emlékműnek minősített Wiesel-ház falaira
Az M5 csatorna nemrég kinevezett igazgatója szerint ma már senki ellen nem lehet fegyverként használni, hogy antiszemita.
Az osztrák főváros öncenzúra nélkül vizsgálja, miből nőhet ki a gyűlölet.
Hogyan élik meg a magyarországi zsidók a zsidóságukat – erre keresett választ egy a HVG által idézett friss kutatás.
Romániában ezentúl antiszemitizmusnak minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a zsidók vagy a zsidó közösségi és egyházi intézmények ellen irányul. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de még a hatósági leleplezés előtt feljelentik az antiszemita szervezkedés többi résztvevőjét.
Az EU alapjogi ügynökségének (FRA) legfrissebb jelentése szerint a rasszizmus mértéke nem csökkent Európában, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság felmérésére hivatkozva azt is kiemelték, hogy a magyaroknak több mint az egyharmadát érte már valamilyen hátrányos megkülönböztetés. A Soros György-elleni lejárató kampány is említést kapott a jelentésben.
Könyvek, mezek, poszterek rituális elégetése ritkán tekinthető a béke és a szeretet megnyilvánulásának, de ebben az esetben igazán morbid reakció lenne. Vélemény.
Különleges szenvedélyt választott magának Kunt Gergely társadalomkutató, a Miskolci Egyetem adjunktusa: a viharos huszadik századból gyűjt naplókat. A negyvenes években élő tinédzserek naplóbejegyzéseiből már egy könyvet is írt Kamasztükrök címmel. Horthy-kultuszról, aranykormítoszokról, nyilas szimpatizánsból hithű kommunistává lett cselédlányról és a naplók keresésére indított expedíciójáról is beszélgettünk a szerzővel.
