Magyar antiszemiták százezreit gyilkolták meg Auschwitzban. Eddig úgy tudták, hogy zsidókat? Jól tudták. Tudniillik a magyarországi zsidók túlnyomó része antiszemita volt. És ez csak most derült ki. Sok évtizedes késéssel.

Emmanuel Macron francia elnök a minap kihirdette, hogy „az anticionizmus is antiszemitizmusnak számít majd Franciaországban”. Miután nincs külön francia és magyar antiszemitizmus, s ami ma az, annak tegnap is annak kellett lennie, Macron azt hirdette ki, hogy a holokausztban elpusztított emberek és kivált a magyarok nagyon jelentős része antiszemita volt. Tudniillik nyolcvan évvel ezelőtt a magyarországi zsidóság túlnyomó része anticionista volt. Vagyis antiszemita.

Az európai liberálisok reménységének sikerült addig védenie a zsidókat, amíg leantiszemitázta jelentős részüket. Sikerült addig tágítania az antiszemitizmus fogalmát, amíg értelmét vesztette.

„A zsidóságon belül több részre tagolódik az anticionizmus. Az asszimilánsok és a zsidó missziósgondolat hívei szerint a cionizmus megakadályozza a zsidóságot abban, hogy szabad egyetemes, tisztán vallási közösséggé fejlődjék.” Többek között ezt írja az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon az Anticionizmus címszó alatt, és ezután még hosszan tárgyalja a zsidó és nem zsidó, filo- és antiszemita cionizmus különböző formáit. A háború előtti legszínvonalasabb zsidó orgánumok egyike, az Egyenlőség például harciasan anticionista álláspontot foglalt el.

A magyarországi cionisták Herzl Tivadartól kezdve folyvást arról panaszkodtak, hogy a magyarországi zsidó lakosság mennyire ellenséges a cionizmussal szemben.

Ha Franciaországban szaporodnak az antiszemita akciók, márpedig szaporodnak sajnos, akkor kellene legkevésbé tovább szaporítani az antiszemiták számát azzal, hogy azokat is közéjük toljuk, akik nem azok.

Az Anti-Zionism Wikipedia-szócikkben ezt olvassuk: „The term is used to describe various religious, moral and political points of view, but their diversity of motivation and expression is sufficiently different that ’anti-Zionism’ cannot be seen as having a single ideology or source.” (A kifejezés többféle vallási, erkölcsi és politikai nézetet ír le, de ezek olyan sokféle ösztönzőt és kifejeződést takarnak, hogy az anticionizmust nem lehet egy forrással vagy ideológiával rendelkező irányzatnak tekinteni.) Ezt a sokféle felekezeti, erkölcsi és politikai álláspontot gondolja Macron elnök besöpörni az antiszemitizmus fogalmába?

És  a büntető törvénykönyvbe?! Hiszen Macron elnök éppen arról beszélt, hogy az anticionizmust úgy fogják majd rendőrileg üldözni, mint az antiszemitizmust.

Aki nem támogatja, hogy egy állam egy nemzeté legyen, az a nemzet ellensége. Aki nem pártolja, hogy Románia egységes nemzetállam legyen, az románellenes, aki nem pártolja, hogy Magyarország egységes nemzetállam legyen, az magyarellenes, aki nem pártolja, hogy Irán iszlám állam legyen, az iszlámellenes, aki nem pártolja, hogy Izrael zsidó állam legyen, az zsidóellenes. Aki azt gondolja, hogy minden államnak a különböző nemzetiségű és felekezetű egyenjogú polgárait egyenlőképp kell szolgálnia, és egyikük közösségével sem azonosíthatja magát – az pedig nyilván mindenellenes.

Macron nem magától találta ki, amit kitalált, miként magyarok, románok és franciák, azonképpen zsidók is vannak, akik a másképp zsidókat a zsidóság ellenségeinek táborába kívánják rekeszteni. A neokohn.hu például már Macron fellépése előtt is azzal mutatkozott be, hogy „felemeljük a szavunkat a bármely oldalról jövő antiszemitizmus, az úgynevezett ’anticionizmus’ jelenségeivel szemben”.

Javaslom, lépjenek fel a nyilasok által fiával együtt a Dunába lőtt Révész Zsigmond Nagyfuvaros utcai botlatókövének eltüntetése érdekében. Róla mint rokonomról biztosan állíthatom, hogy ateista szociáldemokrataként szembenállt a cionizmussal. És mit keres egy antiszemita botlatóköve a Nagyfuvaros utcában?

Azt elfogadom, ha egy hithű vagy/és nacionalista zsidó azt mondja, nem is voltak azok már jó zsidók. Na de hogy még antiszemiták is lettek volna szegények…

Akik nem akarnak elmélyedni az anticionizmus tanulmányozásában, azoknak elég lesz annyi is, ha megnézik a fent említett szócikkben a sokféle régi és újabb zsidó anticionizmusra vonatkozó bekezdéseket. Lehet választani, kinek mitől borsódzik a háta: a százezer szatmári haszidtól, Tony Judttól, Chomskytól vagy a marxista International Jewish Anti-Zionist Network-től - egyikükről-másikukról magam is elég sok rosszat gondolok, na de hogy ezek a zsidók mind antiszemiták lennének…

Az anticionisták egy része és nem kis része valóban antiszemita. Ettől azonban a másik, szintén nem kis része nem lesz az akkor sem, ha annak hazudják őket. Az antiszemita anticionisták egy része pedig azt hazudja, hogy ő nem is antiszemita, csupán anticionista. Ettől azonban még antiszemita marad, és az antiszemiták fölismerése tényleg nagyon, olykor életbevágóan fontos. De az antiszemitasághoz nem elég (sőt, nem is szükséges) anticionistának lenni, ahhoz azért más ismertetőjegyek (is) kellenek.

Továbbá, az antiszemiták nemcsak anticionistának tudják hazudni magukat, hanem még sok mindennek. Például antiimperialistának. Vagy csupán bűnözőellenesnek. Vagy antiliberálisnak. Vagy antikommunistának. Sőt, antifasisztának. Tetszőleges mennyiségű példát hozhatunk bármelyikre. A kommunisták például a bűnöző feketézők, árdrágítók, burzsujok elleni harc keretében uszítottak pogromra 1945 után.

Láttunk egy fényképet egy párizsi falfirkáról, melyen a dollárt a Dávid-csillaggal, azt pedig a horogkereszttel azonosítják. No már most, vagy azt feltételezzük, hogy a falfirkász prokapitalista-filoszemita-náci volt, aki a nemzetközi tőkét is, a zsidót is és a nácikat is kedveli, vagy azt feltételezzük, hogy antikapitalista-antiszemita-antifasiszta volt, aki egyiket sem szereti, és többek között azért utálja a zsidókat, mert úgy gondolja, hogy igazi valójuk szerint nácik. Olvastunk már ilyen, hm, „gondolatmenetet”.

Miután a zsidóságot szinte minden világrenddel azonosították már a kapitalizmustól a kommunizmusig, bármilyen világrend tagadásával lehet antiszemitizmust álcázni vagy táplálni. Azzal a logikával tehát, amellyel az anticionistákat en bloc antiszemitának nyilvánítják, bármely világrend ellenzőit antiszemitának nyilváníthatjuk. Antikommunistát, antiliberálist, antiimperialistát, bárkit. Így lehet az antiszemitizmust a sokszorosára növelni.

És mellé lehet még növelni mindenféle egyéb anti..izmust is. Mert ha a külön zsidó állam létesítésével vagy Izrael zsidók államaként való meghatározásával egyet nem értők minden egyébtől függetlenül a zsidók ellenségének számítanak, akkor ennek így kell lennie más esetekben is. Például Václav Havelt, aki lemondott Csehszlovákia elnöki tisztéről, mert nem értett egyet a csehek és a szlovákok külön államának létesítésével, az anticsehizmus és antiszlovakizmus képviselőjének kellene tartanunk. Azokat pedig, akik nem értettek egyet Jugoszlávia feldarabolásával, antiszerbizmussal, antihorvátizmussal, antimakedonizmussal, akarom mondani antiészakmakedonizmussal vádolhatjuk.

Folytathatnánk a kurdokkal és még sok mindenkivel, de elég ha annyit mondunk, hogy akik az anticionizmust az antiszemitizmussal azonosítják, a legteljesebb mértékben igazolják mindazokat, akik a palesztingyűlölettel, a palesztinellenességgel azonosítanak mindenkit, akik bármilyen okból ellenzik külön palesztin állam létesítését.

Hajrá!