Miközben egyre élesedik a vita arról, hogy kell-e korlátozni a mind tökéletesebb arcfelismerő rendszerek használatát, sorra születnek a személyek azonosítására alkalmas új technológiák. Elveszhet például az a lehetőség, hogy valaki anonim módon vegyen részt egy demonstráción.
Erősen diszkriminatívnak bélyegezte Boston vezetése az arcfelismerő technológiát, ezért betiltotta annak általános hatósági célú használatát a városban.
Baljós nevű arcfelismerő rendszerrel, az Orwellel szerelik fel az orosz iskolákat. A drága beruházást az azt intéző cég szerint a gyermekek érdekében valósítják meg.
Az Amazon Rekognition nevű szoftverét már eddig is sokat kritizálták, amiért többször tévedett a színesbőrű emberek kárára, mint a fehérekére. A cég most egy évre elvette a rendőröktől a rendszert.
Az IBM vezetője, Arvind Krishna az amerikai Kongresszusnak küldött levelet arról, miért állnak le az arcfelismerő technológia fejlesztésével, és miért kellene ezt más cégeknek is megtenniük.
Tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy az elkövetkező időkben (jó esetben hónapokig, rosszabban évekig) arcmaszkot kell majd hordanunk a nyilvános helyeken. Ez viszont gondot jelenthet, ha a telefonunk arcfelismeréssel működik. Az egyik gyártó olyan N95-ös maszkon dolgozik, amelynél nem lesz ilyen probléma.
A rendszer automatikusan visszaküldi a járőrnek az öt legjobban hasonlító profilt.
A kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé – állapította meg az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálata.
Az amerikai Clearview AI az internet minden pontjáról gyűjtötte az internetezőkről készült fotókat, de állítják, ezekhez nem fértek hozzá.
Egy korábbi dokumentum szerint az arcfelismerő technológia ideiglenes tiltását szorgalmazták az új uniós vezetők, ám azóta fordult a kocka, a biztosok pedig elálltak a kezdeményezéstől.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó amerikai Clearview AI akkora adatbázist épített emberekről, amekkora még az FBI-nak sincs.
Egy kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság (EB) szeretné jobban megismerni az arcfelismerés mögötti technológiát és hatását. Amíg a biztosok komolyabban is végiggondolják a lehetséges következményeket, átmenetileg betiltanák annak használatát.
Érdekes kérdéseket vet fel a jövő évi iPhone boimetrikus azonosítása. Az szinte biztos, hogy visszatér a Touch ID (és nem is akárhogyan), de akkor nem válik feleslegessé a Face ID? Mindkét megoldásnak vannak előnyei, hátrányai.
Az „egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges” salátatörvényben szavazta meg a rendőrségi törvény módosítását, amelynek értelmében igen.
Immár nem csak aláírásra van szükség, ha valaki új SIM-kártyát igényel Kínában. Az arcát is adnia kell hozzá.
Matula bácsiból szénbányász lett, Sztarenki Dórából bennszülött, Jakupcsek Gabriellából fiatal fiú, Stohl Andrásból pedig közgazdász. De nemcsak a tőle talán távolabb álló magyar film- és médiaszereplőket minősítette át a világ egyik legjobb képfelismerő algoritmusa, hanem ismert nemzetközi személyiségeket is. Mao Ce-tung a londoni City pénzembereként jelent meg, Halle Berry pedig csak ennyit jelentett neki: egy arc.
A jelek szerint a Facebooknak nem most jutott először eszébe, hogy arcfelismerő technológiát fejlesszen.
A tervek szerint egy szelfivideó alapján azonosítaná a felhasználókat a Facebook.
A genetikai meghatározottságon túl a személyiségvonások is befolyásolhatják, ki milyen jól ismeri fel az arcokat.
Annyira biztos volt a Google vadonatúj arcfelismerőjének sikerében, hogy a Pixel 4-ről el is hagyta az ujjlenyomat-olvasót. Lehet, hogy nem kellett volna, ugyanis van egy kis gond a Face Unlockkal.
