A holdra szállás 50. évfordulója mutatja csak igazán, mekkora kihívás volt embert juttatni a szomszédos égitestre. Más kérdés, hogy a nehézségek bizonyos része csupán hajmeresztő teóriákon alapult, melyek aztán nem mutatkoztak jogos félelemnek.
Nyár van, kánikula, az erdőkben és a városi parkokban pedig hemzsegnek a kullancsok. Ha elkapjuk az általuk terjesztett Lyme-kórt, akkor hosszabb ideig kell a szervezetünket antibiotikumokkal bombázni, ezért jobban tesszük, ha eleve esélyt sem adunk a betegséget okozó baktériumnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy be kell zárkózni a négy fal közé. A Lyme-kórral szembeni esélyeinket latolgattuk.
Amíg nem tudják, mi okozta a szennyeződést, nem lehet kártérítési igényt beadni.
Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja.
A biológusok közt is akadnak művészlelkűek, sőt olyanok is, akik mellette Trónok harca-rajongók. A kettőből együtt egészen hihetetlen dolgok születhetnek.
Először használtak genetikailag módosított bakteriofágokat, vagyis baktériumokat fertőzni képes vírusokat egy szuperbaktériummal fertőzött páciens kezelésében. A cisztás fibrózissal született Isabelle Carnell-Holdaway szervezetét a tuberkulózis kórokozójával egy nemzetségbe tartozó Mycobacterium abscessus fertőzte meg.
Lehet, hogy ha szakállas, inkább kutyasimogatás előtt kellene kezet mosnia?
Megvizsgálták és kategorizálták a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) lévő baktériumokat és gombákat: elsősorban olyanokat találtak, melyek az emberrel hozhatók összefüggésbe – számolt be eredményeiről a kutatócsoport a Microbiome című szaklapban.
A sofőrök közül vélhetően kevesen gondolnák, hogy egy elképesztően szennyezett kezelőszervvel terelgetik autójukat nap mint nap. És a benzinkutakon még ennél is sokkal rosszabb a helyzet.
Pete Hegseth, a Fox News egyik házigazdája szerint mivel a baktériumok nem láthatók, úgy gondolja, nem is léteznek, ezért például nem fontos, hogy rendszeresen kezet mosson.
Most először sikerült bizonyítani, hogy hasnyálmirigyrákos pácienseknél nemcsak a szervezet más szöveteinek mikrobiomjában tapasztalható változás, hanem a nyelv esetében is.
Már az északi-sarki földben is kimutatták az antibiotikumokra rezisztens baktériumok nyomát. Az ilyen szuperbaktériumok tömeges elterjedése meg is tizedelhetné a Föld emberi populációját, a brit kormány szerint a probléma nagyobb, mint a globális felmelegedésé.
Amazónia felfedezéséhez hasonlítják a föld alatti világ feltárását a tudósok: minél lejjebb haladnak, annál érdekesebb élőlényekre bukkannak. Egy már fellelt organizmus például mélyen a tengerfenék alatt, 121 Celsius-fokon érzi jól magát.
A Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja olyan vegyületeket állított elő, amelyek megakadályozhatják baktérium által okozott fertőzés kialakulását.
Évente mintegy 33 ezer ember hal meg Európában olyan fertőzésekben, amelyeket a több antibiotikumnak ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok okoznak.
Közvetve felelős lehet a méhek pusztulásáért a a glifozát egy amerikai kutatás szerint.
A Staphylococcus aureus baktérium okozta fertőzésben halt meg Caravaggio olasz festő 1610-ben - állapították meg francia és olasz kutatók.
Háztartásonként változik, hogy ki milyen gyakran mossa ki az ágyneműjét, az általános vélekedés szerint azonban kéthetente illik megejteni a cserét. Egy amerikai mikrobiológus szerint azonban még ennél is gyakrabban volna rá szükség.
A jól megválasztott antibiotikum alkalmazása komoly előrelépést jelenthet a szuperbaktériumok ellen vívott globális küzdelemben – állítják ausztrál kutatók.
Az egyiptomi Szakkarában bukkantak rá, tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja, és brucellózist okozó baktérium is van benne.
