Az elmúlt napok eseményei megmutatták, hogy a befektetői bizalom mennyire sérülékeny. A piacok nem hisznek a politikusoknak, akik gyakran még mindig nem az ésszerűség, hanem különböző politikai megfontolások mentén döntenek, nem egyszer olyan nyilatkozatokat téve, amelyek politikai szempontból érhetőek ugyan, de a gazdaságnak – amely egyébként is rossz állapotban van – inkább csak ártanak.
A múlt héten – annak ellenére, hogy az EU és az IMF 110 milliárdos segélycsomagot állított össze Görögországnak – a piacokon a pesszimizmus lett úrrá. Ennek az volt az oka, hogy a befektetők nagy része nem hitt abban, hogy a probléma egy országra lokalizálható, általánosan elterjedt nézetté vált, hogy több dél-európai ország is hasonló helyzetbe fog sodródni, amit már sem az EU, sem az IMF nem tud majd kezelni, így újabb világméretű recessziós időszak kezdődik el.
Az elmúlt napokat ismét a görög adósságproblémák határozták meg. Történt ez annak ellenére, hogy az USA makrogazdasági adatai és a gyorsjelentési szezon számai mind azt mutatják, hogy a világ vezető gazdasága egyre közelebb kerül a fenntartható növekedési pályához.
Az elmúlt napok újra megmutatták, hogy a likviditás magas szintje képes az árakat is magas szinten tartani. Képes elfedni azokat a feszültségeket, amelyek még mindig terhelik a recesszióból való felépülés szakaszában lévő világgazdaságot.
A múlt héten úgy nézett ki, hogy a válság összes, még ma is kísértő jelensége ellenére a piacokon töretlen az optimizmus, mert továbbra is bőségesen áll rendelkezésre befektethető tőke, a makrogazdasági adatok pedig azt mutatják, hogy az Egyesült Államok gazdasága lassan magához tér, és fenntartható növekedési pályára áll. Az utóbbi időszakban ugyanis a korábban stagnáló foglalkoztatottság is javulni kezdett, ami várhatóan a fogyasztásra is jó hatással lesz. Az ingatlanszektor még nem élénkül ugyan, de itt is várható, hogy javuló adatokat közölnek a statisztikusok a következő hónapokban.
Az előző héten újra a görög adósságproblémák voltak az előtérben, de vasárnapra az IMF és az eurózóna tagországai jelezték, hogy készek segítséget nyújtani a bajba került országnak, hiszen világossá vált: Görögország saját erejéből képtelen megoldani pénzügyi gondjait. A heti makrogazdasági adatok, valamint a vállalati hírek is hatottak, de ezek hatása elenyésző volt az adósságproblémák okozta kilengésekhez mérten.
Az elmúlt napok ismét emelkedést hoztak a nemzetközi részvény-piacokon. A növekedés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok makrogazdasági adatai javulást mutatnak, miközben a FED egyelőre nem változtat az alapkamaton. Ebben a helyzetben a befektetők a továbbra is olcsón hozzáférhető tőkét részvények vételére fordítják. A részvények ugyanis még mindig szinte az egyetlen olyan befektetési formát képezik, amely az utóbbi időben igen jó hozamot volt képes produkálni. Az arany, illetve az olaj emelkedése a dollár erősödése miatt megfeneklett.
Európa keleti térsége az elmúlt napokban igen kedvelt befektetési célponttá lépett elő a nagybefektetők körében. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a régió gazdaságai a korábban becsültnél jobban alkalmazkodtak a válság körülményeihez. A magyar makrogazdasági egyensúly – azzal együtt, hogy nem tartható a 2010-es hiánycél – még a régióban is kiemelkedően jó – legalábbis tendenciáját tekintve.
Pár érdekes fejlemény ellenére az előttünk álló hét nem szolgál majd nagy meglepetésekkel. Az utóbbi napokban Görögország felől a korábbiaknál jobb hírek érkeznek, az unió saját valutaalapot kíván felállítani, a fejlődő piacok emelkedtek, a forint oldalazott, s általában nyugalom volt. A derült égből nem várható villámcsapás.
A mögöttünk álló hét nem telt eseménytelenül, ugyanis a fejlett piacokon – a görög problémákat némileg feledve – megállt a csökkenő trend, s oldalazásba ment át. Ha egy héttel ezelőtti árszinteket vizsgálunk, nem találunk döntő változásokat, de tény, hogy a piacok árfolyamingadozása erősödött. Mit várhatunk hát a befektetési piacokon?
Az egyes nemzetgazdaságok még nem teljesen „önjáróak”, azaz szükségük van az állami pénzekre a stabil működéshez. Ha megkezdődik a központi források kivonása, az a befektetési piacokon áresést idéz elő. Ám lehet, hogy a jegybanki döntéshozók azért vállalják a likviditás szűkítését, mert megítélésük szerint a gazdaságok már növekedési pályára álltak. Február végén jó lesz megfontolni mindkét érvrendszert.
A csapból is a Görögországgal kapcsolatos hírek folynak, miközben elsikkadnak a sokkal fontosabb és meghatározóbb információk. Ez éppen elég arra, hogy a piacok irány nélkül oldalazzanak, amikor a likviditás várhatóan erősen csökken a jövőben. Ilyen intézkedéseket tervez az USA, míg Kína látványos lépéseket tett már eddig is, hiszen tartani lehet a gazdaság túlpörgésétől.
Az elmúlt napok megmutatták, hogy a piaci helyzet milyen instabil, mennyire sérülékenyek az árak. Ezúttal a már korábban is ismert görög probléma okozott esést Európában, miután a befektető-társadalom úgy ítéli meg, hogy az euró-zóna válságos helyzetbe került azzal, hogy Görögországgal kapcsolatban nincs egyértelmű és egységes európai álláspont, nincs konkrét intézkedési terv a bajba került ország megsegítésére.
Hiába javulnak biztatóan a világgazdasági folyamatok, a nemzetközi befektetői hangulat még mindig nagyon változékony. Megint emelkednek a kockázatok és a csökken a növekedési potenciál. Mire figyeljünk a héten?
A fejlett piacokon az elmúlt napok változásai alapján a spekulatív longok lezárása tűnik ésszerűnek, ami igaz a hazai részvények, s egyéb feltörekvő piacok esetében is igaz. Elképzelhető ugyanis, hogy „megveszik az esést”, s emiatt egy komolyabb (15-20 százalékos) korrekció esélye igen magas.
Az ING Investment Management (ING IM) globális vagyonkezelő szakértői szerint a vállalati eredmények rég nem tapasztalt szintű csökkenése után idén 4-5 százalékos eredménybővülés várható.
Az elmúlt hét vegyes mozgásokat hozott: a nemzetközi befektetői hangulat továbbra is kedvez a feltörekvő piacoknak, közöttük is kiemelten a hazainak. Elkezdődött a gyorsjelentési szezon is, a befektetők a nyereség mellett ezúttal a vállalatok bevételi számaira is jobban összpontosítanak. Mire figyeljünk a héten?
Az újév nem hozott érdemi változást a piaci folyamatokban – legalábbis eddig még nem. A makrogazdasági folyamatok továbbra is a fejlett gazdaságok kétarcúságát mutatják. Mire figyeljünk a héten?
Nem történt sok érdemi változás 2009 utolsó negyedévében a piacokon, a részvénypiacok oldalaztak, a kötvények hozama már csak kismértékben változott. Egyedül az EUR/USD árfolyam változása okozott meglepetést azzal, hogy az egész évet jellemző dollárgyengülés trendje megtört. Mire számíthatunk a héten?
Bár idén igen ellentmondásos – és néha szélsőségesnek mondható – folyamatok zajlottak le a globális pénzpiacokon, 2009 összességében jó befektetési lehetőségeket tartogatott. Az év utolsó hetében kisebb összefoglalót készítettünk a 2009-es évről, és némi kitekintést adunk arról, hogy mire lehet számítani 2010-ben.
