Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ha a teljes vállalati szférát nézzük, és azzal is számolunk, mekkora infláció volt időközben, látszik: csak arra volt jó az elmúlt évek béremelkedése, hogy visszajussunk a válság előtti szintre.
Most tartanak ott a bérek, mint ahol a válság előtt voltak – számolt a G7. Ez első ránézésre furcsa lehet, hiszen évek óta arról szólnak a hírek, mennyire emelkednek a fizetések, de van olyan számítás, amivel tényleg ez az eredmény jön ki.
A KSH ugyanis nem vesz figyelembe minden munkahelyet a bérek kiszámításánál, csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégeknél teljes munkaidőre bejelentettekét. Ha a teljes vállalati szférát nézzük, akkor a nemzeti számlák adatai alapján 2008 és 2019 között harmadával nőttek a keresetek, ha pedig az inflációt is beszámítjuk, akkor tényleg kijön az, hogy a reálbérek most tartanak a válság előtti szinten.
Azt is kiszámolták: euróban számolva elértéktelenedtek a keresetek 2009 után, és csak 2015-ben ért újra annyi eurót a magyar átlagfizetés, mint 2008-ban. A reálbérek pedig 2016-ban érték el a válság előtti szintet.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ingatlanos cégeket kérdeztünk, a saját ügyfeleik között mit látnak, milyen kompromisszumokat kötnek azok, akiknek muszáj lakást venniük vagy bérelniük, de alig van miből?
A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég ígért.