Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A béremelkedés ellenére 2017-ben európai összehasonlításban kissé romlott a magyar jövedelmi rétegek pozíciója – írja a G7. A gazdasági portál számításai szerint a magyar társadalom alsó fele 2016-ban ugyanott volt Európán belül, mint 2010-ben, 2017-ben viszont Magyarország egyértelműen visszacsúszott a jövedelmi ranglistán.
A G7 az Eurostat adatai alapján úgy rendezte sorba a kontinens fizetési adatait, mintha Európa egyetlen ország lenne, majd megbecsülték, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest. A magyar medián – vagyis akinél ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb – 2016-ban még az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-ben viszont visszacsúszott 17 százalékra.
A megtorpanás az összes jövedelmi csoportot érintette Magyarországon, a legszegényebb réteg is tovább süllyedt, Európa abszolút legszegényebbjei közé. De a leggazdagabbak is visszacsúsztak kissé, az európai elosztás 56,2 százalékáról 54,2 százalékra.
Vagyis hiába emelkednek Magyarországon a bérek, a többi európai országban még ennél is gyorsabban nőttek a fizetések, hazánk pedig ezzel a G7 számításai szerint nem tudott lépést tartani.
