Elképesztő sebességgel keringő bolygót találtak
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
A forró Jupiternek is nevezett WASP-62b egyik érdekessége, hogy nagyon messze, 575 fényévre van tőlünk.
Ha van olyan planéta, ahova soha nem akarhat eljutni az ember, az a K2-141b. Az égitesten pokoli körülmények uralkodnak.
A Kepler-űrprogram beláthatatlan nagyságú adattára tele lehet olyan bolygókkal, melyek akár lakhatók is. Tudósok egy csoportja most megbecsülte, mégis hány ilyen planétáról lehet szó.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
A kutatók eddig úgy hitték, hogy az összeroskadt csillagok, vagyis a fehér törpék környékén felesleges bolygók után kutatni. Egy új felfedezés rácáfolt erre.
Érdemes volt megmutatni a NASA adathalmazát a Warwicki Egyetem algoritmusának. A program ezek alapján bukkant ugyanis olyan bolygókra, melyek létezéséről az űrhivatal sem tudott.
Űrhajóival pedig túl akarja szárnyalni Elon Musk rakétáit a Roszkozmosz.
A tőlünk igen messze lévő új exobolygó nagyjából akkora távolságban kering a csillagától, mint amilyen messze van a Vénusz a Naptól.
A K2-18b nevű exobolygó több dolog miatt is érdekes. Az egyik, hogy eső esik rajta, igaz, a csapadék soha nem éri el a földfelszínt.
A Kepler űrteleszkóp adatait elemezve eddig ismeretlen égitestekre bukkant egy Michelle Kunimoto nevű fiatal kutató. Az egyik különösen érdekes.
A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül nem csak egy bolygó kering, egy másik is van ott a kutatók új felfedezése szerint.
Jelentős felfedezésen van túl a NASA TESS nevű exobolygóvadász szondája. Talált egy ismeretlen planétát, amin úgy tűnik, víz van.
Már odafönt kering az Európai Űrügynökség (ESA) új, exobolygókat vizsgáló űrtávcsöve, amelynek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek. A műszer az élet fenntartására képes planéta után kutat.
Felfedeztek egy kisbolygót a Naprendszerben, aminek épp olyan csóvája van, mint az üstökösöknek. Az pedig nem sok jót jelent.
Jéggel teli krátert talált a Marson az ExoMars orosz-európai űrexpedíció. A Koroljov nevű kráterről az űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszondája készített felvételeket.
Az elmúlt év izgalmas felfedezéseiről pár napja számoltunk be. Azt, hogy 2011 végén mely kutatásokat fogjuk majd lelkendezve ünnepelni, nehéz megjósolni - a BBC, a metrolic.com és mi az alábbiakra tippelünk.
A TOI-1233 nevű csillag körül azonosított négy, eddig ismeretlen exobolygót két középiskolás. A felfedezett planéták egyike egy szuperföld.