Útnak indult az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve, amely néhány órával később pályájára is állt. Az eszköz hároméves küldetést teljesít, igen fontos céllal.

A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot az eredeti tervekhez képest 24 óra késéssel, magyar idő szerint szerda reggel 9 óra 54 perckor indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában levő kourou-i űrközpontból.

"A CHEOPS 710 kilométerre van a Földtől, pontosan ott, ahová el akartuk juttatni, ez tökéletes" – mondta az AFP francia hírügynökségnek az idén fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Didier Queloz svájci csillagász, a CHEOPS kutatócsoportjának vezetője, aki a kourou-i űrközpontban tartózkodik. "Ez egy igazán kivételes pillanat az európai űrkutatás és az exobolygók kutatása történetében" – tette hozzá.

Az Európai Űrügynökség szerint ez az első misszió, amelynek keretében olyan közeli, fényes csillagokat tanulmányoznak, amelyekhez biztosan tartoznak – a szuperföldtől egészen Neptunusz méretig terjedő – exobolygók. Ezeknek a planétáknak a méretét a csillaguk előtti átvonulásuk során megfigyelhető fényességcsökkenés alapján fogják meghatározni. Az űrteleszkóp elemezni fogja az exobolygók sűrűségét, sugarát, és meghatározza, hogy rendelkeznek-e légkörrel.

[Máshogy kell keresni a földönkívüli életet, mint eddig gondoltuk]

A CHEOPS kutatócsoportjának vezetője korábban elmondta, hogy a misszió az eddig felfedezett több mint 4 ezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében, hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta. A projektben az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is részt vesz, a Facebookon azt írták:

Az ESA és a tagországok konzorciumában tervezett, valamint működtetett műszert tekinthetjük "a legszombathelyibb űrtávcsőnek" is.

Európai Űrügynökség (ESA)

A műholdat építő konzorciumot az Airbus Defence and Space vezette. A tudományos programban magyar részről a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont budapesti Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont munkatársai érdekeltek, a miskolci Admatis Kft. pedig az űreszköz hőháztartásának szabályozásáért felelős radiátorokat tervezte és gyártotta az űreszközhöz – olvasható az Űrvilág.hu szakoldalon.

A nagyjából 280 kg tömegű, a látható és a közeli infravörös tartományban egyaránt kereső űrtávcsőről naponta 1,2 Gbit mennyiségű adatot sugároz le a Földre.

Queloz szerdán hangsúlyozta, hogy a CHEOPS valószínűleg nem fogja megoldani az asztrofizika nagy rejtélyét, azt, hogy van-e élet más bolygókon. "Az élet eredetének a megértéshez azonban szükség van arra, hogy megértsük ezeknek a bolygóknak a geofizikáját" – tette hozzá. Az Arianespace közlése szerint a rakétán további négy másik műhold, köztük az olasz űrügynökség egy Föld-megfigyelő űreszköze is helyet kapott.

Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.