1938 óta hatályos az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration, amely arra kötelezi a külföldi kormányok számára dolgozó lobbistákat, hogy bejelentsék tevékenységüket. Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében múlt szeptemberben bejelentette, hogy hasonló jogszbálycsomagot állítanak össze a demokrácia védelmére – emlékeztet a Politico.

Vlagyimir Putyin orosz államfő egy hasonló törvényre hivatkozva tiltotta be a civilszervezetek, illetve a független sajtó működését Oroszországban. Az oroszbarát kormányzat nemrég hasonló törvényt akart elfogadtatni Grúziában, de olyan erős tiltakozóhullámot váltott ki a javaslat, hogy annak visszavonására kényszerült. A grúziai törvény szerint minden olyan szervezet külföldi ügynöknek minősült, amely finanszírozásának több mint 20%-a külföldi kézben van.

Miért vállalkozik hasonlóra most az Európai Unió? “Ez kétségkívül kényes kérdés. Még az információ gyűjtésénél tartunk, nagyon széles körben vizsgálódunk, hogy megtaláljuk a helyes megközelítést” – nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő. A civil szervezetek mindenesetre kaptak egy kérdőívet, a válaszok alapján a Bizottság májusban teheti közzé javaslatát. A Politico munkatársa látott egy ilyen kérdőívet, és ezen az áll, hogy az intézménynek részletesen jeleznie kell, milyen pénzeket kap unión kívüli államokból.

Ha uniós jogszabály születik a civil szervezetek és az oktatási intézmények unión kívüli finanszírozásáról, akkor ez fegyvert adhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezébe – jegyzi meg a Politico. A hasonló magyar törvényt 2017-ben fogadta el az Országgyűlés, majd 2020-ban pedig az EU Bírósága kimondta: az ellentétes az uniós joggal, mondván a bejelentési kötelezettség hátrányos megkülönböztetés. Egy évvel később visszavonták a jogszabályt.

Vera Jourová, a Bizottság jogállamiságért felelős tagja irányítja a jogszabálytervezet előkészítését. A következő napokban sok találkozón vesz részt, hogy eloszlassa a kétségeket az Európai Unió külföldi ügynökökről szóló törvényével kapcsolatban – írja a Politico.

Borrell elítélte a grúz törvényt

Az Európai Unió külügyi főképviselője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy “Grúzia népe számára ez a törvényjavaslat rendkívül káros, és hátrányosan befolyásolhatja az ország kapcsolatait az Európai Unióval”.

Oroszország 2012-ben iktatta törvénybe a külföldi ügynökök megkülönböztetését, amely lehetővé tette Putyin számára a kritikus civilszervezetek betiltását és a független sajtó elnémítását.

A grúz törvényjavaslat mintája az orosz volt, ezért is tört ki vele szemben elemi erejű felháborodás Tbilisziben. Ahol az ország államfője, Szalome Zurabisvili is elítélte a törvényjavaslatot. Közölte, hogy nem írja azt alá. A tiltakozás láttán az oroszbarát kormány visszavonta a törvényjavaslatot.

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően Ukrajna, Grúzia és Moldova jelentkezett az Európai Unióba. Júniusban az Európai Unió jelezte, hogy elfogadja tagjelöltnek Ukrajnát és Grúziát.