szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bíróság ítélete után azt várják a civil szervezetek, hogy a kormány kezdeményezze a civiltörvény hatályon kívül helyezését. Ha pedig az átláthatóság a cél, akkor a saját háza táján tegyen rendet.

A magyar kormánynak kezdeményeznie kell az Országgyűlésnél a civiltörvény hatályon kívül helyezését – reagáltak civil szervezetek az Európai Bíróság döntésére, mely az uniós joggal ellentétesnek találta a 2017-ben hozott jogszabályt.

A csütörtök délelőtti ítélet szerint "Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba velük szemben, ha ezt nem teljesítik, hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”.

A magyarországi civil szervezeteket tömörítő Civilizáció koalíció tagjai a budapesti Egyetem téren tartott sajtótájékoztatójukon úgy fogalmaztak: a törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék.

„A civiltörvény összehozta a civil szervezeteket, hogy közösen lépjünk fel a jogsértések ellen” – tette hozzá Móra Veronika, az Ökotárs alapítvány igazgatója.

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a folyamat már jóval korábban elkezdődött, a kormány kommunikációs kampányokkal, listázásokkal és jogsértésekkel próbálja ellehetetleníteni azokat, akik kiállnak másokért. Ráadásul a törvénynek azokra a kisebb civil szervezetekre volt a legnagyobb hatása, melyek jobban ki vannak szolgáltatva a helyi hatóságoknak, emiatt nem mernek kilépni a komfortzónájukból, vagy felemelni a hangjukat.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója szintén úgy fogalmazott: a törvény rendelkezései alkalmasak arra, hogy bizalmatlan légkört teremtsenek az érintettekkel szemben. Ráadásul szerinte hiába mondja a kormány, hogy az átláthatóságot akarta vele növelni, az már a civilellenes törvény előtt is kielégítően volt szabályozva: „ezeket számos szervezet túl is teljesíti, amikor az előírtnál közérthetőbb formában számol be a pénzügyeiről honlapján”.

“A mai döntés nem csak itthon fontos: üzenet volt a magyarhoz hasonló, megbélyegző törvényt fontolgató lengyel kormánynak, hogy ők sem diszkriminálhatják a civil szervezeteket a kapott forrásaik szerint” – tette hozzá Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Az ítélet kihirdetése után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is azt kommunikálta: az átláthatóságról szóló célkitűzéssel az Európai Bíróság is egyetértett, a kormány ezért ezekhez továbbra is biztosítani fogja az eszközöket.

Azt, hogy milyen eszközökre gondolhattak, egyelőre a civilek is csak találgatni tudják, de túl azon, hogy szerintük a követelményeknek eddig is maximálisan megfeleltek, a hvg.hu kérdésére Kapronczay Stefánia hozzátette: ha az átláthatóság a kormány célja, akkor a saját háza táján kellene rendet tennie. Az állami intézmények átláthatóságával kapcsolatban ugyanis évek óta rengeteg aggály merül fel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!