A magyar kormánynak kezdeményeznie kell az Országgyűlésnél a civiltörvény hatályon kívül helyezését – reagáltak civil szervezetek az Európai Bíróság döntésére, mely az uniós joggal ellentétesnek találta a 2017-ben hozott jogszabályt.

A csütörtök délelőtti ítélet szerint "Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba velük szemben, ha ezt nem teljesítik, hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”.

A magyarországi civil szervezeteket tömörítő Civilizáció koalíció tagjai a budapesti Egyetem téren tartott sajtótájékoztatójukon úgy fogalmaztak: a törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék.

„A civiltörvény összehozta a civil szervezeteket, hogy közösen lépjünk fel a jogsértések ellen” – tette hozzá Móra Veronika, az Ökotárs alapítvány igazgatója.

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a folyamat már jóval korábban elkezdődött, a kormány kommunikációs kampányokkal, listázásokkal és jogsértésekkel próbálja ellehetetleníteni azokat, akik kiállnak másokért. Ráadásul a törvénynek azokra a kisebb civil szervezetekre volt a legnagyobb hatása, melyek jobban ki vannak szolgáltatva a helyi hatóságoknak, emiatt nem mernek kilépni a komfortzónájukból, vagy felemelni a hangjukat.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója szintén úgy fogalmazott: a törvény rendelkezései alkalmasak arra, hogy bizalmatlan légkört teremtsenek az érintettekkel szemben. Ráadásul szerinte hiába mondja a kormány, hogy az átláthatóságot akarta vele növelni, az már a civilellenes törvény előtt is kielégítően volt szabályozva: „ezeket számos szervezet túl is teljesíti, amikor az előírtnál közérthetőbb formában számol be a pénzügyeiről honlapján”.

“A mai döntés nem csak itthon fontos: üzenet volt a magyarhoz hasonló, megbélyegző törvényt fontolgató lengyel kormánynak, hogy ők sem diszkriminálhatják a civil szervezeteket a kapott forrásaik szerint” – tette hozzá Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Az ítélet kihirdetése után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is azt kommunikálta: az átláthatóságról szóló célkitűzéssel az Európai Bíróság is egyetértett, a kormány ezért ezekhez továbbra is biztosítani fogja az eszközöket.

Azt, hogy milyen eszközökre gondolhattak, egyelőre a civilek is csak találgatni tudják, de túl azon, hogy szerintük a követelményeknek eddig is maximálisan megfeleltek, a hvg.hu kérdésére Kapronczay Stefánia hozzátette: ha az átláthatóság a kormány célja, akkor a saját háza táján kellene rendet tennie. Az állami intézmények átláthatóságával kapcsolatban ugyanis évek óta rengeteg aggály merül fel.