Mégsem a potenciális élet jeleit találták meg a Vénuszon?
Két csillagászati kutatócsoport is vitatja, hogy a Vénusz légkörében talált nyomok valóban az életre utaló foszfin jelenlétét jelzik.
Két csillagászati kutatócsoport is vitatja, hogy a Vénusz légkörében talált nyomok valóban az életre utaló foszfin jelenlétét jelzik.
Csillagászati távcső épül Sülysápon, a Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgálóban. Az MTI nemrég fotókat adott ki a munkáról.
Az areciboi obszervatórium a világ egyik legfontosabb csillagászati eszköze. A szerkezet azt az érő hatalmas terhelés miatt nemrég leszakadt. A fenntartó most irányított módon összerogyasztotta, mert már nem volt menthető.
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzetével bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térkép, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.
Korábban 10 évbe telt elvégezni egy olyan mértékű kutatást, mint amit most 300 óra alatt hoztak össze az ausztrál tudósok.
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.
Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint.
A világegyetem tele van nagyobb aszteroidákkal. Ilyen többek közt az Apophis nevű kisbolygó is, amely 2068-ban érhet földközelbe. Egy magyar csillagász szerint nagyon kicsi az esélye, hogy belénk csapódik.
Éppen a verandán dolgozott az a férfi, akinek kertjébe nem sokkal később különös összetételű meteorit zuhant. Az alig két kilós darabkáért jelentős összeget kapott.
Az Arielnek ma még csak a terve létezik, ám ha elkészül, az a tudósok szerint óriási előrelépést jelent majd: a segítségével meg lehet majd nézni egy idegen bolygó világát.
Ha van olyan planéta, ahova soha nem akarhat eljutni az ember, az a K2-141b. Az égitesten pokoli körülmények uralkodnak.
Hibázhattak az adatok feldolgozása során, így egyáltalán nem bizonyított a vénuszi foszfin létezése. Ez az a gáz, amely a tudósok szerint akár az élet jelenlétére is utalhat.
Két exobolygót fedeztek fel svájci csillagászok a Mexikóban lévő SAINT-EX obszervatórium segítségével.
A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport – tudatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Szombat éjszaka-hajnalban a vékony fátyolfelhőzeten a hold fénye megtört, és látványos légköri jelenséget hozott létre.
Október elején is érdemes hullócsillagokat keresve kémlelni az eget – üzente meg az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
A Hajógerinc csillagképben lévő Carina-ködben most is aktívan zajlik a csillagképződés. A területről most minden korábbinál részletesebb kép készült.
Három tudós kapta meg idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Mindannyian a csillagászati eredményeikért.
Az SN2018gv névre keresztelt szupernóva robbanása 5 milliárdszor fényesebb volt, mint a mi Napunk.