Soha nem készült még ennyire részletes kép az égbolt egyik csodájáról, a Carina-ködről
A Hajógerinc csillagképben lévő Carina-ködben most is aktívan zajlik a csillagképződés. A területről most minden korábbinál részletesebb kép készült.
hvg.hu
Közeli infravörös képek születtek a Gemini South 8,1 méteres távcsöve és egy adaptív optika segítségével az égbolt egy érdekesebb objektumáról, a Földtől mintegy 7500 fényévre fekvő Carina-ködről. Ez egy diffúz köd – alakja teljesen szabálytalan – a Hajógerinc csillagképben, amelyet csak a déli féltekéről lehet látni, így Magyarországról sosem megfigyelhető.
A csillagászok régóta vizsgálják a főként por- és gázfelhőből álló Carina-ködöt, hiszen egy aktív csillagképződési régióról van szó. A Rice University kutatói nemrég infravörös tartományban vizsgálták a területet, e munka során pedig több képet is készítettek, a korábbiaknál tízszer nagyobb felbontásban – derül ki a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent publikációjukból.
A Carina-köd. Az adaptív optika (felső kép) előnye szemmel látható.
International Gemini Observatory/CTIO/NOIRLab/NSF/AURA
A most megosztott felvételen a Carina Nebula úgynevezett nyugati fala látható.
A csillagászoknak nemcsak a régiót sikerült a laikusok számára is felettébb látványos formában visszaadniuk, hanem a porról visszaverődő fényt is megjelenítették. Ez utóbbihoz egy szűrőt használtak. A munka azért is jelentős, mert a köd megfigyelése – a mai, fejlettebb technikával – sem könnyű. Ennek legfőbb oka, hogy a sűrű porfelhőn kell áthatolni, erre pedig csak infravörösben van lehetőség.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
