Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder, Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső) ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek – közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

A 188 millió ausztrál dollár értékű teleszkóprendszer Ausztrália nyugati részén található. Az ASKAP nagyszabású rádiótávcső-rendszer mindössze 300 óra munkával képes volt nagyjából hárommillió galaxis feltárására.

Az égbolt megismerésével foglalkozó hasonló méretű vizsgálatoknak nagyjából 10 évre volt szükségük ilyen eredményhez – mondta David McConnell csillagász, a CSIRO Murchison Rádióasztronómiai Obszervatóriumban zajló vizsgálatának vezetője.

A teleszkópot széles látómezeje teszi különlegessé. Korábban nem tapasztalt élességű részletekkel képes panorámafelvételeket készíteni az égboltról.

Illusztráció.

NASA/CXC/MIT/M.McDonald et al.

Az égbolt 83 százalékának feltérképezéséhez mindössze 903 felvétel kombinálására volt szüksége. Ez elenyésző szám az egész égboltot vizsgáló és feltérképező más kutatásokhoz képest, általában ugyanis azoknak több tízezer képre van ehhez szükségük.

A teleszkóp így néhány hét vagy hónap alatt képes átvizsgálni az égboltot, ami azt jelenti, hogy a folyamat viszonylag rövid időn belül újra és újra megismételhető, tehát a csillagászoknak lehetőséget ad a változások szisztematikus észlelésére és követésére.

Illusztráció.

ESA/Hubble & NASA, J. Lee and the PHANGS-HST Team; Acknowledgment: Judy Schmidt (Geckzilla)

Már ezzel az első vizsgálattal is találtak a korábbi felvételekhez képest néhány szokatlan objektumot, például erőteljes robbanásokon átesett csillagokat – fejtette ki McConnell.

A szakértő szerint a vizsgálat során gyűjtött adatok segítenek az asztronómusoknak abban, hogy még többet tudjanak meg a csillagok keletkezéséről és a galaxisok, fekete lyukak formálódásáról. A tudósok eredményeiket kedden publikálták a Publications of the Astronomical Society of Australia című tudományos lapban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.