Sikerült kiszámolni, mekkora a Mars magja
Az amerikai űrkutatási hivatal Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.
Az amerikai űrkutatási hivatal Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.
Az antiküthérai szerkezet a valaha talált egyik legrejtélyesebb eszköz, a tanulmányozása pedig azért sem egyszerű, mert csak néhány darabja maradt fenn. Brit kutatók a modern technika segítségével újra életre keltették.
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.
Több mint 20 évig volt az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetője, hat évig a Bécsi Egyetemen is oktatott, csillagászok generációit tanította.
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
A holland Leideni Egyetem tudósai még csak az északi égbolt 4 százalékát térképezték fel, de máris 25 ezer szupermasszív fekete lyukat tettek láthatóvá.
A térkép 1:10 milliós méretarányú, és még a bolygó éghajlati és időjárási viszonyait is megmutatja.
Elképzelhető, hogy kutatók egy ismeretlen új bolygóra bukkantak egy közeli csillagnál.
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt furcsa ütemben járja körbe a központi csillagot. A felfedezésnek magyar szálai is vannak.
A forró Jupiternek is nevezett WASP-62b egyik érdekessége, hogy nagyon messze, 575 fényévre van tőlünk.
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves.
Kiss László csillagász szerint 2020 a Naprendszer éve volt, amit a különleges bolygóegyüttállásoknak (is) köszönhetünk.
Bár a Solar Orbitert nem a Vénusz tanulmányozására tervezték, az egység a Naprendszerünk második bolygójánál is végzett néhány mérést.
A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Kiss László a CHEOPS-űrtávcső előkészítésében és tudományos programjának kidolgozásában is dolgozott.
A ritka csillagászati eseményt szabad szemmel is meg lehetett figyelni. Aki lemaradt, bánhatja, legközelebb 2080-ban lesz hasonló.
A Földtől körülbelül 4,2 fényévre lévő, a Proxima Centauri közeléből érkezett rádiójelet fogtak be csillagászok, akik a fejlett földönkívüli intelligencia után kutatnak.
A betlehemi csillag titkairól sugároz online ismeretterjesztő műsort a Svábhegyi Csillagvizsgáló december 20-án, vasárnap este.
Óriás gázbuborékot fedezett fel a Tejútrendszertől délre az eRosita német űrteleszkóp. Ez a röntgenteleszkóppal végzett első, teljes égboltvizsgálat első eredménye – közölte a garchingi Max Planck Intézet (MPE).
A csillagászok számításai szerint december 21-én lesz a téli napforduló, a Jupiter és Szaturnusz együttállása. Egyes feltételezések szerint ez az a nagyon ritka együttállás, amit a keresztény Bibliában – betlehemi csillagként emlegetve – Jézus születéséhez társítanak.