Szupernagy tömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.
Érdemes lesz az eget kémlelni októberben: a Mars minden csillagnál fényesebben ragyog majd a déli égbolton. A jelenség szabad szemmel is követhető lesz.
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
A Tejútrendszernél harmincszor kisebb, alig van benne csillagközi por, kvazárokhoz hasonlatos ultraibolya fénye pedig szinte akadály nélkül jut el a Földre. Ez a BOSS-EUVLG1.
Az Insight Investment tizenkét éve rendezi meg az Év Asztrofotósa kiállítást az angliai Greenwichben. Az idei versenyre több mint 5000 pályázat érkezett hat földrészről. Az univerzum szép.
Egy algoritmus segítéségével hanggá alakították azokat az adatokat, melyeket a teleszkópok rögzítettek a Tejútrendszer fürkészésekor.
A csillagászok mindössze hat nappal korábban fedezték fel a 2020 SW jelű űrsziklát, amely a következők órákban fog elsuhanni mellettünk.
A Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatos, de szabad szemmel nem látható fényjelenséget idéz elő a napszél a 67P számú üstökösön – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Boldog Ádám csillagász szerint meglepő, hogy a tudósok épp az életre alig alkalmas Vénuszon találtak valamit, és nem például a Marson. A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – mondta Boldog Ádám az M1-en.
Rádión legalábbis nem üzennek az idegenek. De van még mit átkutatni az égen.
Az 1999-ben megtalált csillagkorong a világ legrégebbi, ismert égboltábrázolása. De azért nem olyan régi, mint eddig gondoltuk – mutat rá egy új kutatás.
Az olaszországi Advanced Virgo detektort működtető Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO), valamint a két amerikai Advanced LIGO obszervatórium kutatói bejelentették, hogy egy körülbelül 142 naptömegű fekete lyukat észleltek, ami két, 66 és 85 naptömegű fekete lyuk összeütközésével jött létre. Mind a kezdeti komponensek, mind az ütközés után kialakult fekete lyuk olyan tömegtartományba esik, amit eddig nem figyeltek meg sem gravitációs, sem elektromágneses észlelések segítségével.
Ősi szupernóvákról árulkodik a fiatal tengerfenéken talált csillagpor. Nagyon kis mennyiségben 33 ezer éves 60-as tömegszámú vasizotópokat találtak az óceán fenekén.
Érdemes volt megmutatni a NASA adathalmazát a Warwicki Egyetem algoritmusának. A program ezek alapján bukkant ugyanis olyan bolygókra, melyek létezéséről az űrhivatal sem tudott.
Az Űrbatyú II. nevű műszercsomagot Várpalotáról indították el, csaknem egy éves előkészítés után.
A Hold okozta fényszennyezés ellenére is látványos felvételeket sikerült készítenie a Perseidákról.
Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók az olasz polihisztor, Giuseppe Piazzi által 1801-ben felfedezett törpebolygón.
Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Naprendszeren kívüli bolygókat kutató űrszondája.
Összesen több mint 4000 exobolygót fedezett már fel az emberiség, mióta ilyen űrprogramok is léteznek. Ezek között viszont mindössze 12 olyan van, ami igazán különlegesnek számít.
A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni.