Eddig sosem látott objektumra bukkantak az űrben
Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.
Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.
A frissen felfedezett planéta a Neptunuszhoz hasonló méretű. Nagyjából egy hét alatt kerüli meg a csillagát.
Vasárnap volt az év harmadik fogyatkozása, amikor a Hold korongja egy rövid ideig eltakarta a Napot. A gyűrűs napfogyatkozást Magyarországról nem nagyon lehetett látni, de a világ számos tájáról érkeztek felvételek a jelenségről.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy olyan, 500 millió fényévre lévő forrást találtak, amely 4 napon át sugároz rádiójeleket, majd 12 napra elhallgat. Az 500 napos megfigyelés alatt végig tartotta a menetrendet.
Először sikerült megfigyelni a Földön kívül az úgynevezett légkörfény jelenségét. A kutatók szerint a Marsnál is látható ilyesmi.
Ha a feltételezések helyesek, és minden körülmény adott, úgy igen nagy esély van rá, hogy nem vagyunk egyedül – erre jutott legalábbis egy brit kutatás.
Jövő márciusban sem indul útnak a James Webb űrtávcső. A halasztás oka most éppen a koronavírus-járvány.
Egy, a Nap mögött rejtőző, nagy tömegű fekete lyuk éveken át csendben volt, nemrég azonban újra hangokat kezdett kiadni. A tudósok értetlenül állnak a jelenség előtt.
Az 153P/Ikeya-Zhang üstökös igen különleges fajta: a csóvája a Nap–Föld távolság hét és félszerese.
A KOI-456.04 nevű égitestről egyelőre 85 százalékban lehet kijelenteni, hogy bolygóról van szó. A szakemberek ugyanakkor nagyon bíznak benne, hogy felfedezésük valóban az, amire az adatok alapján következtetnek.
Az ATLAS halála után újabb üstökösben gyönyörködhetnek azok, akik felnéznek az esti égboltra. Ha a körülmények adottak, akár távcső nélkül is látható.
A történelem során most először sikerült olyan felvételt készíteni, ami megerősítheti a bolygók keletkezéséről korábban alkotott elméletet.
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe – ezt most derítették ki az adatokat elemző szakemberek a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézetben (MPS).
Hell Miksa, korának egyik leghíresebb csillagásza számos fiatal magyar tudós oktatója volt. Legfontosabb megállapítását többen kétségbe vonták – később a mérések őt igazolták.
Három távcsövet összehangolva új megfigyeléseket végeztek kutatók a Jupiteren. Az eredmény csak még különlegesebbé teszi a tomboló viharairól ismert gázóriást.
A Csillagászkodj! Facebook-oldal üzemeltetőjének, Fejes Zsoltnak Vértesboglár fölött sikerült látványos képeket készítenie az ébredő Holdról. A jelenséghez egy meteor is társult.
A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékokat találtak japán kutatók, az eredmények kétségbe vonják az égitest születésének eddigi teóriáját.
A Jupiteréhez hasonló felhőöveket fedeztek fel a legközelebbi barna törpén. A felfedezés technikája is érdekes: a tudósok sok fényévnyi távolságból is meg tudják mondani, hogy útja során miken haladt át a fény.
Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.
Kisebb szomszédaikat felfalva híznak meg a galaxisok egy új kutatás szerint.