Olyan furcsa galaxist talált a Hubble, hogy a tudósok sem értik, mi történhet odaát
A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban.
#csillagászat
Valami miatt elhalványul, majd ismét fényes lesz egy csillag – a kutatók sem értik, miért
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a Tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport. Teleszkópos megfigyeléseik szerint a 25 ezer fényévre lévő hatalmas csillag fénye 97 százalékkal elhalványul pár száz nap alatt, majd lassan visszatér eredeti fényessége.
Műholdat küld a Vénuszhoz az Európai Űrügynökség, hogy kiderüljön, mi történt vele
Az Európai Űrügynökség szerint a Föld és a Vénusz összetételében nagyon hasonlít egymásra, mégis teljesen más lett a sorsuk. A kutatók a miértre keresnék a választ.
Rámérnek, mennyire tágul az Univerzum, és megcsinálják a 3D-s térképét
Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp – jelentették be a projekt vezetői.
Ultranagy energiájú kozmikus gyorsítókat fedeztek fel a Tejútrendszerben, évszázados kérdésre kaphatunk választ
Tucatnyi ultranagy energiájú (UHE) kozmikus gyorsítót fedeztek fel a Tejútrendszerben kínai kutatók. A felfedezés segíthet megérteni a galaxis kialakulását és a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kozmikus sugarak eredetét.
Most először sikerült észlelni a Nap papíron 1947-ben felfedezett titokzatos hullámait
Egy magyar–olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
Ismeretlen rádiójelet fogott a NASA a Vénusz mellett, a tudósokat is meglepte
A NASA Parker Solar Probe nevű napszondája még 2020 júliusában repült el a Vénusz mellett, amikor furcsa adatokat rögzített az eszköz egyik műszere.
Húszezer fényév távolságra lévő csillagot fotózott a NASA
A Hubble űrteleszkóp elindításának 31. évfordulója alkalmából a NASA csillagászai pénteken a galaxisunkban látható egyik legfényesebb csillagot vették célba az obszervatóriummal.
Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász űrszonda
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati Intézete (ELKH CSFK) már a kezdetektől fogva közreműködik az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor nevű űrszonda programjában.
Igen furcsa légkört fedeztek fel egy exobolygó körül
Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo, TNG) segítségével.
A valaha talált legősibb üstökös érkezhetett a Naprendszerbe 2019-ben
A kutatók szerint a 2I/Boriszov, amit egy amatőr csillagász fedezett fel, egész biztosan a Naprendszeren kívülről érkezett.
30 éve megjósolták, most megvan: az első csillagok és galaxisok előttről származó fekete lyukra bukkantak
Az első csillagok és galaxisok előtti időből származó fekete lyukra bukkantak ausztrál tudósok. A mintegy 55 ezer naptömegű fekete lyuk adhatja a ma létező szupernagy tömegű fekete lyukak magját és segíthet a kutatóknak felbecsülni az univerzumban lévő ilyen objektumok számát.
12 évig készült ez a hihetetlen fotó a Tejútrendszerről
J-P Metsavainio munkájával bátran pályázhat az év leglátványosabb csillagászati alkotása címre.
Sikerült kiszámolni, mekkora a Mars magja
Az amerikai űrkutatási hivatal Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.
Tudósok 3D-ben újra összerakták a világ legősibb számítógépét, amit az ókori görögök használtak
Az antiküthérai szerkezet a valaha talált egyik legrejtélyesebb eszköz, a tanulmányozása pedig azért sem egyszerű, mert csak néhány darabja maradt fenn. Brit kutatók a modern technika segítségével újra életre keltették.
Elképesztő sebességgel keringő bolygót találtak
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.
Meghalt Balázs Béla, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja
Több mint 20 évig volt az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetője, hat évig a Bécsi Egyetemen is oktatott, csillagászok generációit tanította.
Hogyan jöttek létre az univerzum legnehezebb anyagai?
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be.
Egy, a Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
Segítségül hívták a tudósok a szuperszámítógépeket, 25 ezer szupermasszív fekete lyukról készítettek térképet
A holland Leideni Egyetem tudósai még csak az északi égbolt 4 százalékát térképezték fel, de máris 25 ezer szupermasszív fekete lyukat tettek láthatóvá.