Az elmúlt négy év legnagyobb napkitörését rögzítette a NASA, a tudósokat is meglepte
A NASA műholdja július 3-án detektált egy X-osztályú napkitörést, ami azt mutatja, ébredezik a csillagunk.
A NASA műholdja július 3-án detektált egy X-osztályú napkitörést, ami azt mutatja, ébredezik a csillagunk.
A Square Kilometre Array Observatoryt harminc éven keresztül tervezték. A projekt most zöld jelzést kapott.
Először figyeltek meg közvetlenül egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert – közölte a Wigner Fizikai Kutatóközpont. Ezzel újabb hiányzó láncszemmel egészítette ki az extrém kozmikus jelenségekről alkotott ismereteinket a gravitációs hullámok detektálására létrejött, az észlelést végző LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés, amelyben három magyar kutatócsoport is részt vesz.
Kim Cunio zeneszerző a csillagászok által rögzített és hallható tartományba konvertált hangokból komponált zenét, amit bárki ingyen tud meghallgatni és letölteni.
A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója egy, az átlagosnál 10-szer nagyobb méretű és 1000-szer nagyobb tömegű üstököst szúrt ki.
Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint.
Ahogy a földi tudósok is képesek észlelni egy-egy exobolygó csillag előtti áthaladását, úgy kutatók szerint más rendszerekből is ráláthatnak a Nap előtt „mozgó” Földre. A szakemberek találtak is néhány helyet, ahonnan remek kilátás nyílik a bolygónkra. Csak azt nem tudni, figyel-e valaki.
A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban.
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a Tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport. Teleszkópos megfigyeléseik szerint a 25 ezer fényévre lévő hatalmas csillag fénye 97 százalékkal elhalványul pár száz nap alatt, majd lassan visszatér eredeti fényessége.
Az Európai Űrügynökség szerint a Föld és a Vénusz összetételében nagyon hasonlít egymásra, mégis teljesen más lett a sorsuk. A kutatók a miértre keresnék a választ.
Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp – jelentették be a projekt vezetői.
Tucatnyi ultranagy energiájú (UHE) kozmikus gyorsítót fedeztek fel a Tejútrendszerben kínai kutatók. A felfedezés segíthet megérteni a galaxis kialakulását és a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kozmikus sugarak eredetét.
Egy magyar–olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
A NASA Parker Solar Probe nevű napszondája még 2020 júliusában repült el a Vénusz mellett, amikor furcsa adatokat rögzített az eszköz egyik műszere.
A Hubble űrteleszkóp elindításának 31. évfordulója alkalmából a NASA csillagászai pénteken a galaxisunkban látható egyik legfényesebb csillagot vették célba az obszervatóriummal.
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati Intézete (ELKH CSFK) már a kezdetektől fogva közreműködik az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor nevű űrszonda programjában.
Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo, TNG) segítségével.
A kutatók szerint a 2I/Boriszov, amit egy amatőr csillagász fedezett fel, egész biztosan a Naprendszeren kívülről érkezett.
Az első csillagok és galaxisok előtti időből származó fekete lyukra bukkantak ausztrál tudósok. A mintegy 55 ezer naptömegű fekete lyuk adhatja a ma létező szupernagy tömegű fekete lyukak magját és segíthet a kutatóknak felbecsülni az univerzumban lévő ilyen objektumok számát.
J-P Metsavainio munkájával bátran pályázhat az év leglátványosabb csillagászati alkotása címre.