Csizmadia Ervin: Mikor jön el az együttműködő elitek kora?
Ha az ellenzék nyer, igyekszik majd kiszorítani a jobboldali elitet. Magyarország azonban így nem lép közelebb az együttműködésre alapozott nyugatos modell felé. Vélemény.
#Csizmadia Ervin
Csizmadia Ervin: Két hatalom és polarizáció
A kormányoldalnak tisztelnie kell ellenzékét, az ellenzéknek pedig kormányzatát. Ma egyikről sem beszélhetünk. Nem csoda, ha a polarizációnak nincs ellenszere; a jelen magyar politikája ezért ab ovo: polarizált. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Vezetik-e ma az ellenzéket?
Az egész magyar pártrendszernek jót tenne, ha az ellenzék pártjai külön-külön és együtt is vezetve lennének, és az Orbán Viktor által képviselt vezetésfelfogás mellett megjelenne egy másmilyen is, írja szerzőnk. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Az ország kettéosztottsága egy esetleges kormányváltással sem szűnne meg
A polarizáció mindenütt a világon növekedett az elmúlt évtizedekben. Persze erre is lehet kényelmesen azt mondani, hogy a Fideszhez hasonló populista pártok jelenek meg, illetve Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok bukkantak fel. Egy ilyen érveléssel azonban még mindig saját önkörünkben mozgunk, írja szerzőnk, aki azt mondja, mérhetetlenül hiányzik a hazai politika nyilvános elemzéséből az okok rendszerszerű vizsgálata.
Csizmadia Ervin: Üzen-e valamit nekünk Obama?
Elismeri-e egy átlag liberális vagy egy átlag konzervatív, hogy ellenfelének ilyen értékei vannak? Barack Obama amerikai exelnök egy gondolatából kiindulva érdemes megvizsgálni, hogyan állunk ebben, és miért úgy állunk, ahogy. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Orbán téved, ha azt gondolja, az EU követni fog bennünket
Másutt is szembenállás jellemzi a politikai eliteket, és ahol sikerült az együttműködés, ott sem azért történt, mert bölcsebbek voltak, mint a magyarok. Önreflexióra lenne szükség, és ebben nagy segítséget adhatnának a filmek – mondja Csizmadia Ervin.
Csizmadia Ervin: Milyen peremfeltételei vannak egy demokráciának?
1990 körül demokráciát könnyebb volt teremteni, mint később liberális demokráciát. Az előbbihez elég volt az elitek pillanatnyi közös érdeke; az utóbbihoz szükség lenne olyan mélyebb elit-együttműködésre, amelynek feltételei egyelőre nincsenek meg. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Miért tudjuk, hogy mi volt 2006-ban, és miért nem, mi volt 2005-ben?
A magyar politikában tényleg vízválasztó volt a 2006-os év. 2005-ben ugyanis semmi nem utalt arra, hogy az ország élete olyan irányt vesz, mint amilyent 2006-tól kezdődően látunk. Vélemény.
Az ellenzék sokat profitálhatna a bizonytalanokból, ha képes lenne elérni őket
A bizonytalan pártválasztókról elmélkedtek szakértők a Republikon Intézet online konferenciáján, ahol ezúttal számokkal is sikerült bemutatni, kik azok, akik valószínűleg fognak szavazni, de még nem tudják, kire.
Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány
Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).
Csizmadia Ervin: Miért van nálunk mániákusan mindig egy kiemelkedően nagy párt?
Mi változik egy nagy párt belső életében, amikor egy nagy ellenzék néz vele farkasszemet? A szerző elemzésében Jókai Mórtól a Szabadelvű Párton át a Fideszig tekinti át a nagypártiság történetét Magyarországon.
Felcsuti Péter: Lehet illiberálisnak lenni, de nem egy liberális közösségben
Tolerálnia kell-e egy liberális demokráciának az illiberalizmust? Hozzászólás Csizmadia Ervin Milyen értelemben érhetne véget a történelem? című, itt, a hvg360-on megjelent írásához.
Csizmadia Ervin: Milyen értelemben érhetne véget a történelem?
A liberális demokrácia nem tart igényt arra, hogy egyetemes újkereszténységként létezzen. Ha nem így tesz, nem szabadságot hoz, hanem ugyanolyan sok megoldatlanságot, mint az a kor, amelyet állítólag lezárt. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Dániától sokat tanulhatunk a magyar politikai kultúráról
Széljegyzetek a Borgen című dán politikai filmsorozathoz. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Ellenállás és ellenállás
A szerző szerint nem igaz az a közkeletű álláspont, ami az SZFE tiltakozását egy nemzetközi trendbe illeszti. Ennek az ellenállásnak magyar gyökerei vannak. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Miért tud immáron tíz éve hatalmon lenni az Orbán-kormány?
Hosszúnak számít 10 év kormányon? Jellemző-e, hogy egy párt hosszú kormányzása idején végig egyetlen ember a miniszterelnök? A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, Csizmadia Ervin hazai és külföldi példákkal ad válaszokat a kérdésekre.
Csizmadia Ervin: Erős agytröszt nélkül 2022-ben sem lesz komoly tényező az ellenzék
A brit pártok szellemi, ideológiai hátterét adó agytrösztök működésének elemzésével állapítja meg a szerző, hogy a hazai ellenzék részéről nem elég kimondani, hogy "Orbán, takarodj", a győzelem esélyéhez pártjainak kell egy közös agytröszt.
Csizmadia Ervin a Fülkében: Sánta maradt a magyar demokrácia
Levezethető-e egy ország filmiparából az, hogy milyen az ottani demokrácia állapota? Milyen egy amerikai film, és miért nem halad sehová egy magyar filmhős? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Csizmadia Ervin: Miért lepődik meg a kormányoldal azon, amit az ellenzék csinál?
A politikai osztály tagjai napi 24 órában ütlegelik egymást. Ki kezdte? Ki az, aki visszaütött? Ez vajon a magyar virtus? Alább a téma történeti megközelítése.
Csizmadia Ervin: Az „európai értékek” problémája
Közelíthető-e egymáshoz az európai és magyar felfogás, miszerint vannak "európai" és "nemzeti" értékek? Politológus szerzőnk ezúttal a jogállamiságon túl keresi a választ.