szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A bizonytalan pártválasztókról elmélkedtek szakértők a Republikon Intézet online konferenciáján, ahol ezúttal számokkal is sikerült bemutatni, kik azok, akik valószínűleg fognak szavazni, de még nem tudják, kire.

A bizonytalan szavazókra való hivatkozás az egyik legősibb lózung minden politikai elemzésben, de arról nagyon ritkán beszélünk, kik ezek a bizonytalanok, akik választásokat dönthetnek el. A Republikon Intézet online konferenciáján legalábbis mindhárom vendég úgy gondolta, hogy 2022-ben sok fog múlni ezen az összességében a társadalom 29 százalékát kitevő rétegen azt látva, hogy az ellenzéki és a kormánypárti tömb nagyjából ugyanakkora. Ahogy Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa megfogalmazta a beszélgetés során, azért van ez így, mert a 2010-es évek ellenzéki széthúzása után megint két nagy tábor megy neki egymásnak, ezek között pedig a bizonytalanok jobban el tudnak már igazodni.

Fontos kérdés persze, kik egyáltalán bizonytalanok: a republikonos Mikecz Dániel vezetésével végzett 5000 fős kutatásból (valószínűleg ez volt az a különösen nagy mintájú kutatás, amit Bige László szponzorált) kivételesen már erre is lehet következtetni még akkor is, ha ennek a 29 százaléknyi bizonytalannak egy része teljesen apolitikus, és eszébe sem jut szavazni.

Budapesten kevesebb bizonytalan van, a legtöbben megyeszékhelyeken élnek, amiből Mikecz arra következtetett, hogy vidéken a kevésbé elkötelezettek a kormánnyal egyet nem értők, mint a fővárosban. 30 százalékok biztosan nem fog szavazni, viszont a fele azt válaszolta, biztosan, vagy valószínűleg fog.

Lehet következtetni arra is, mivel lehet őket megfogni: a nagy részük nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió bevándorlókat akar kényszeríteni Magyarországra, azzal viszont jellemzően igen, hogy a Fidesz kormányzása a gazdagoknak kedvez.

Összességében talán nem meglepő, hogy a kormány teljesítményével változóan elégedettek: a családpolitikával és a koronavírus kezelésével általában elégedettebbek, de az oktatással és az unióhoz fűződő viszonnyal kevésbé.

40 százalékuk soha nem néz köztévét, az RTL Klubot 35, a TV2-t 34 százalékuk nézi hetente többször, az ATV-t pedig többen, mint a Hír Tv-t.

Mikecz szerint ezekből az adatokból az is következhet, hogy főleg az ellenzéknek lehet tartaléka a bizonytalanok között.

Fontos, hogy általában nemcsak pártpolitikában bizonytalanok, hanem egyéb ügyekben is nehezen igazodnak el a bizonytalanok: a társadalom többségéhez képest alacsony a részvételi hajlandóságuk, és csak a választási kampány beindulásával kezd el növekedni.

Ideológiailag nem foglalnak el általában pozíciót, de ha mégis, akkor a többségük középre helyezi el magát.

Csizmadia Ervin, Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója elmondta, a közvéleménykutatókat már nagyon rég foglalkoztatják a bizonytalanok, és különböző eredmények is születtek abban, hogy ők döntöttek-e. Felidézte, 2002-ben 37 százalékra mérték a bizonytalanok arányát, és akkor úgy is nézett ki, megnyeri a Fidesz a választást, az MSZP hat százalékkal le volt maradva. “A bizonytalanok szavazataival nem kis részben sikerült ezt a dolgot megfordítani” – mondta.

Mikecz szerint az is fontos, hogy sokan nem úgy élik meg a politika körüli történéseket, mint ahogy egy aktívan ezzel foglalkozó ember, és a választások között amúgy is kevésbé aktívak, amiből az is következik, hogy bár 70 százalékos a választási részvétel, alig van civil aktivitás.

Kérdés persze, hogyan lehet elérni a bizonytalanokat, ez Csizmadia szerint speciális képességeket igényel, és kiemelte, az ellenzék jól teszi, hogy az összefogott ellenzékből a Jobbik azokhoz az elégedetlenekhez próbál beszélni, akik a mítoszokkal és szimbolikus ügyekkel nem fogható meg, de emellett kell olyan is, akinek épp ezek kellenek. Mint elmondta, ebben hozhat változást, ha indul Karácsony Gergely.

Mikecz Dániel elmondta, a Fidesz módszere egyszerű a bizonytalanok megszólításához. 2014-ben és 2018-ban is azt ismételgették, hogy ha ők nem nyernek, az ellenzék valamit elvesz, legyen az rezsicsökkentés, vagy a bevándorlók betelepítése. “Az a kérdés, mit tud most mondani a Fidesz. Az oltás kapcsán ezt nehezen lehet megfogalmazni, talán a családtámogatás lehet ilyen.”

Szabó erre reagálva hozzátette, hogy az előválasztás akár kapueseménynek is jó lehet, tehát ha az ellenzék jól szervezi, sokakat ott tarthat, és mint elmondta, a tanulmányok azt mutatják, hogy az első választás nagyon sokban befolyásolja egy ember későbbi választásait.

Abban mindhárom szakértő megegyezett, hogy a bizonytalanok megszólítása nemcsak fontos most, de nagyon nehéz feladat is: a legerőteljesebben Szabó Andrea hangsúlyozta, hogy bár létezhetnek olyan illúziók, amelyek szerint az internettel ki lehet váltani a kormány iszonyatos médiafölényét, valójában csak a “lábmunkával” lehet most elérni az embereket. Példaként a Momentum 2019-es EP-kampányát hozta fel, ahol a párt aktivistái hónapokig csengettek be mindenkihez. Ezzel értett egyet Csizmadia is, de ő kiegészítette azzal, hogy a lábmunka közel sem elég, ugyanis nagyon fontos lenne, hogy egy politikai agytröszt irányt adjon ennek.

A bizonytalan szavazók továbbra is kissé ködös társaság maradt, pedig nagyon úgy tűnik, legalább akkora szerepük lehet, mint 2002-ben volt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!