Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban. Ennek az oka azonban nem a születések és meghaltak arányának kedvező változása.
1549-cel többen haltak meg és 179-cel többen születtek idén októberben, mint egy évvel korábban.
A magyarok elsősorban nem kalandvágyból, hanem a jobb megélhetés miatt távoztak külföldre dolgozni, de több mint egyharmaduknál a politikai hangulat is szerepet játszott a kivándorlásban. A magyarországi helyzetet másképp látják az itthon maradottak, mint a kivándorlók, emiatt lelassult a mozgás. A koronavírus-járvány miatt viszont borulhat minden.
A Föld népessége a 2060-as évek közepén eléri a csúcsát és csökkenni kezd, Kína népessége megfeleződik az évszázad végére, de Magyarországé is – állítja egy új kutatás. Hogy jöhetett ki ez az eredmény, és egyáltalán, mi alapján próbálják megbecsülni, hogyan alakul a népesedés a következő nyolcvan évben?
Hatékonyabbá és célzottabbá tenné a kormány családpolitikai intézkedéseit a jegybank elnöke.
Folytatódik a jó tendencia: kicsivel többen születnek és sokkal kevesebben halnak meg Magyarországon idén, mint egy évvel korábban.
Okozhat meglepetéseket a jövő tavasszal esedékes népszámlálás az Orbán-kormánynak.
Időarányosan jelentősen több gyerek született, mint tavaly, de ez is messze van attól, amennyien a 2008-as válság előtt jöttek a világra. Pedig a magyarok fogyását az akkori mutató sem állítaná meg.
Egy új tanulmány szerint 2100-ra drasztikusan megfogyatkozhat a világ népessége.
Az esetleges „meddőségi büntetések” első határideje hamarosan lejár, vannak párok, amelyek aggódnak, az OTP-nél nem látnak baljós jeleket, a minisztériumban sem idegeskednek, menekülőútvonalnak az örökbefogadást ajánlják.
A jegybankelnök szerint 2030-ra előre kell hoznunk nemzeti céljaink teljesítését.
A rendszerváltáskor senki sem számolt azzal, hogy Kelet-Európában ilyen drasztikusan esni fog a lakosság száma, és a leginkább érintett magyar, bolgár és román kormány egyelőre hasztalan próbálkozik a folyamat feltartóztatásával – írja elemzésében Boris Kalnoky, a német lap kelet-európa-szakértője.
Most például felújítottak egy meddőségi centrumot.
Október-novemberben jön a járvány második hulláma – mondta péntek reggel a magyar miniszterelnök. Vajon jobban lehet hinni szavaiban, mint amikor május 3-ra ígért tetőzést? A magyar halálozási statisztika kapcsán adódik a kérdés: beszélhetünk-e egyáltalán tavaszi hullámról?
Idén nyílhat először esély arra, hogy idehaza az élve szülések száma elérje a 2008-as gazdasági válság előtti szintet. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt azonban nem várható igazi trendforduló: jövőre megint nőhet a demográfiai leépülés üteme.
Közel hétszázzal nőtt a születésszám, és most nem volt januárban olyan durva influenzajárvány, mint tavaly, így majdnem a felére csökkent a természetes fogyás 2019 januárjához képest.
A népesedési mutatók javítása a kormány prioritásai közé tartozik, ennek ellenére tovább csökkent az újszülöttek száma.
A Donyec-medencei harcok, a kivándorlás és az élve születések alacsony száma mellett az is probléma, hogy 3 millióval kevesebb férfi él az országban, mint nő.
