Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
5614-gyel több magyar halt meg idén januárban, mint ahányan születtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy a természetes fogyás az egy évvel ezelőttihez képest 52 százalékkal nőtt.
Az év első hónapjában 12 916 magyar halt meg. Ez jelentős, közel 10 százalékos növekedés 2020 januárjához képest, de egyben azt is jelenti, hogy véget ért egy furcsa trend.
A járvány második hullámának berobbanása óta tavaly szeptembertől decemberig minden hónapban sokkal többel nőtt a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest, mint amennyi áldozata a hivatalos járványügyi tájékoztatás szerint a koronavírusnak volt. Most ez megfordult: januárban 2911 koronavírusos áldozatról számoltak be, miközben a halálozási többlet csak 1136 fő volt.
Ehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy 2020-ban a korábbi évekhez képest nagyon kevesen haltak meg januárban, mert akkor nem volt influenzaszezon, és az influenza idén januárban sem okozott komoly problémát.
A születési oldalon eközben azt látjuk:
793-mal kevesebb gyerek született januárban, mint 2020 elején, összesen 7302-en.
A most született gyerekek már a válság idején fogantak, azaz valamit már látunk abból, mi történik, ha egyszerre van válság és a gyerekvállalást támogató gazdaságpolitika. Itt azt kell mindenképp hozzátenni, hogy a 2020. januári születésszám kiemelkedően magas volt, 2009 óta a legmagasabb januári adat. Decemberben azonban már láthattuk, hogy az akkori születésszám 614-gyel zuhant vissza az egy évvel korábbi – szintén kimondottan magas – bázishoz képest. Nagy kérdés volt, hogy trend lesz-e ebből, vagy az csak egy egyszeri nagyon rossz adat volt. Egyelőre úgy tűnik, hogy az első hullám lezárásai és gazdasági bizonytalansága a gyerekvállalási hajlandóság visszaesését hozhatták el. A teljes termékenységi arányszám 1,61-ről 1,47-re esett vissza.
