szerző:
Kovács István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyarok elsősorban nem kalandvágyból, hanem a jobb megélhetés miatt távoztak külföldre dolgozni, de több mint egyharmaduknál a politikai hangulat is szerepet játszott a kivándorlásban. A magyarországi helyzetet másképp látják az itthon maradottak, mint a kivándorlók, emiatt lelassult a mozgás. A koronavírus-járvány miatt viszont borulhat minden.

Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból – mondta Orbán Viktor 2012-ben a Fidelitassal tartott konzultáció után. A kivándorlás okainak a sorrendjét eltalálta akkor a miniszterelnök, de a visszatérő tömegeket nem és Hárs Ágnes szociológus legfrissebb kutatása szerint nincs is nagy hajlandóság a hazatérésre.

A Kopint-Tárki kutatója a Társadalmi Riport 2020-as kötetében írt a magyar kivándorlásról. Összesen 1387 külföldön élő magyart kérdeztek meg 2018–2019-ben (amihez hozzávettek még 853 hazai lakost is kontrollmintaként), többek között arra voltak kíváncsiak, hogy ők miért költöztek külföldre.

Nem meglepő módon az derült ki, hogy a gazdasági, munkapiaci hatások voltak a legfontosabbak: „a külföldön élőket leginkább, 65 százalékban a magasabb jövedelem reménye hajtotta külföldre, 40 százalék számára az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, illetve kilátástalansága, és további mintegy 20 százalék számára a konkrét anyagi gondok, például a hiteltörlesztés játszott szerepet.”

Mintegy 37 százalékuknál a politikai hangulat is szerepet játszott, és egyötödük a gyerek iskoláztatásának, jövőjének a jobb lehetősége is.

Közel 20-20 százalék döntését a külföldön élés megtapasztalása, vagy puszta kalandvágy is motiválta, emellett kisebb arányban családi ok és a jövőtől való félelem is szerepet játszott a döntésben.

©

A tanulmány szerint egyébként a magyarok kivándorlása a régió országaihoz képest alacsony volt. Az EU LFS online statisztikája szerint Magyarországon a 15–64 évesek elvándorlási aránya 2010-ben 1,3 százalék volt, csak Csehországban volt a régióban ennél alacsonyabb. A 2010-es évek elején azonban felgyorsult a kivándorlás, a külföldön élők aránya 2011 és 2015 között néhány év alatt 2 százalékponttal emelkedett, ami a korábbiakhoz képest jelentős, de a régióban általános mértékű növekedésnek számított.

Az évtized második felére az országok többségében mérséklődött az elvándorlás növekedése, nálunk is, és 2015 és 2019 között csupán 1,2 százalékpontnyit emelkedett, és ezzel Magyarország ismét a szerényebb elvándorlást mutató országok közé került vissza.

Az is látszik az adatokból, ha már kivándorolt a magyar, akkor nem lábat lógatni ment ki, hanem dolgozni. A kutatás szerint a magyaroknál kiemelkedő munkavállalói arányt mértek, a legmagasabbak között vannak a régió nemzetei közül és mindegyik iskolázottsági szintnél ez volt a jellemző. Az pedig Hárs Ágnesnek a Társadalmi Riport előző, 2018-as kiadásában megjelent tanulmányából derült ki, hogy a diplomások közül a magyarok körében a legmagasabb az elvándorlók aránya:

Erre se lehetünk büszkék: szomorú magyar rekord az elvándorlásban

Amíg a magyar jövedelem a fele a nyugat-európai átlagnak, aligha fog leállni a kivándorlás - írja a Tárki Társadalmi Riportban megjelent tanulmányában Hárs Ágnes.

A kivándoroltak hazatéréshez való hozzáállása nem mutat túl pozitív képet a mostani felmérés szerint. A kutatásban rákérdeztek arra, hogy a külföldön és a Magyarországon élők hogyan ítélik meg a külföldi és a hazai munka- és életkilátásaik lehetséges változását. A tanulmány szerint ez azért fontos, mert a válaszok alapján következtetni lehet a hazatérés vagy maradás dilemmájára is.

A külföldi lehetőségek esetleges változását a külföldön élők és az itthoniak is hasonlóan kedvezően, átlagosan javulónak látták, a munkakínálat alakulását a külföldön élők inkább javulónak érezték, az életkörülmények, a munkakörnyezet és a kereseti lehetőségek kedvező változása szempontjából nem volt igazán különbség. A hazai helyzet megítélésében azonban már annál inkább.

A kutatás szerint a Magyarországon élők átlagosan úgy látták, nem sokat változtak, vagy kicsit javultak a kilátásaik, összhangban az adatfelvétel időszakában gyorsan növekvő bérekkel és a bővülő munkalehetőségekkel. A külföldön élők azonban lesújtó itthoni helyzetet, illetve a romló kilátásokat láttak és lényegesen kedvezőtlenebbnek ítélték meg, mint az itthon élők.

A munka- és életkilátások, valamint a politikai helyzet és hangulat változását is figyelembe véve a túlnyomó többség, 78 százalék gondolta úgy, hogy marad abban az országban, ahol van.

A tanulmány szerint minden tizedik válaszadó számolt be arról, hogy hazatérne, viszont az otthoniak sem érzik magukban a kedvet az elinduláshoz, így az elvándorlás üteme lassulni látszik.

©

A KSH májusban egyébként arról számolt be, hogy már kevesebben költöztek külföldre, mint ahányan hazatértek. Számszerűleg 2019-ben 23,2 ezren jöttek vissza, miközben 21,9 ezren hagyták el az országot. A kivándorlás csúcsa 2010 óta 2015-ben volt a KSH szerint, akkor csaknem 33 ezer magyar költözött külföldre valamilyen okból.

Hárs Ágnes a tanulmány végén kitért a koronavírus-járványra is, ami ugyebár nem az általa vizsgált időszakban következett be. Azt írta, hogy a gazdasági válság sokkhatása visszavándorlást indíthat el, de maradást, kapaszkodást is kiválthat, ha az otthoni lehetőségek kedvezőtlenebbek, ha a fogadó országban jobbak a támogatási feltételek, vagy kockázatos az otthoni munkahelyre való visszatérés lehetősége. Vagyis még minden képlékeny.

A külföldi munkavállalás egyébként a jelek szerint továbbra is komoly opció a magyarság számára. Márciusban az Ausztriában munkát vállaló magyarok száma a lezárások, illetve a turisztikai ágakat érintő korlátozások miatt a korábbi 100 500 körüli számról beszakadt 77 ezerre. Azonban a Privátbankár már arról számolt be augusztus végén, hogy júliusra ez a szám visszaszökkent egészen 98 ezerre, ami már megközelítette a korábbi csúcsot.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Czeglédi Fanni Élet+Stílus

Minden kivándorlás mögött van egy egyéni sors

A külföldre költőző magyarok sorsa hálás téma, leginkább azért, mert főleg a riasztó statisztikákat ismerjük, és mindig hatásos arcot adni a számoknak. Az RTL Klub pont erre vállalkozott az Isten veled, Magyarország! című új dokumentumsorozatával.

Orbán Viktor kétezerrel több kórházban ápoltról beszélt, mint amennyit az operatív törzs mond

Orbán Viktor kétezerrel több kórházban ápoltról beszélt, mint amennyit az operatív törzs mond

Exhumálni akarják a Dániában tömegsírba temetett, koronavírusos nyérceket

Exhumálni akarják a Dániában tömegsírba temetett, koronavírusos nyérceket

WHO-igazgató: A védőoltások nem tüntetik el teljesen a koronavírust

WHO-igazgató: A védőoltások nem tüntetik el teljesen a koronavírust