#egészségügy






Egészségügyi béremelés: „Csupán számtani vita”

Csupán számtani vita - ezt válaszolta Gulyás Gergely miniszter az RTL Híradó kérdésére arra, hogy májusban még 35 milliárd forintos egészségügyi szakdolgozói béremelésről beszélt, de 15 milliárdot költenek rá. A különbséget azzal magyarázza, hogy ő egy évre számított összegre gondolt, ami idén fél évet érint. A novemberre tervezett nyolc százalékos alapbéremelést júliusra hozták előre. A szakszervezetek többre számítottak, ezért azonnal tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal.



Hetvenmilliárd megy el rá, és senki sem boldog

Beteg a gyógyászati segédeszközök piaca. 2003 óta senki nem emelt árat, mert azzal azonnal kiiratkozna a versenyből, így a szereplők inkább az eladott mennyiséget próbálják növelni, és/vagy a költségeket (azaz a minőséget) csökkenteni. Ennek a betegek komfortérzete, szélsőségesebb esetben biztonsága látja kárát.





A betegek helyett magával és pénzügyeivel van elfoglalva az orvosi kamara

Minden bajnak az alacsony orvosi fizetés, a rendszert torzító paraszolvencia az oka – legalábbis ez a kormánynak szánt fő üzenete a választások előtt álló orvosi kamarának. Ugyanakkor néhány segélykiáltást kivéve kevés szó esik az orvoslás szakmai és szervezeti gondjait nyögő betegekről is, akiket egyre alacsonyabb színvonalon képesek ellátni az intézmények.




Milliárdokat költ a kormány a SOTE klinikáinak költözésére, csak az orvosok nem értik, miért

Sietteti a kormány a Semmelweis Egyetem klinikáinak költözését a felújítás előtt álló Szent János kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb területéről, pedig néhány orvos már nyílt levélben kéri, hogy függesszék fel az erről szóló kormányhatározatot. A szakma nem érti, miért dobnak rengeteg pénzt ideiglenes megoldásokra ahelyett, hogy megvárnák, amíg felépülnek az új épületek. Az egyetem biztos benne, hogy a betegellátást nem zavarja majd semmi, de néhány ideiglenes megoldásra azért így is rászorulnak majd – például mobil röntgengépekre, amíg be nem szerelik az újat.