A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közzétette, mekkora fizetéseket tart szükségesnek a közellátásban dolgozó orvosok számára. Közleményük szerint az alábbi bértáblát javasolják:

• Rezidens 1 (belépő szint): 687 837 Ft,
• Rezidens 2 éve: 768 775 Ft,
• Rezidens 3 éve: 802 944 Ft,
• Rezidens 4 éve: 838 632 Ft,
• Rezidens 5 éve: 875 906 Ft,
• Szakorvos 1 éve: 1 154 920 Ft,
• Szakorvos 4 éve: 1 287 832 Ft,
• Szakorvos 7 éve: 1 341 957 Ft,
• Szakorvos 10 éve: 1 398 358 Ft,
• Szakorvos 13 éve: 1 457 129 Ft,
• Szakorvos 16 éve: 1 518 370 Ft,
• Szakorvos 19 éve: 1 582 184 Ft,
• Szakorvos 22 éve: 1 648 681 Ft,
• Szakorvos 25 éve: 1 717 973 Ft,
• Szakorvos 28 éve: 1 790 177 Ft,
• Szakorvos 31 éve: 1 865 415 Ft,
• Szakorvos 34 éve: 1 943 816 Ft,
• Szakorvos 37 éve: 2 025 512 Ft.

A Magyar Orvosi Kamara a kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben kérik megvalósítani. „Az ütemezésben tehát elismerjük a tárgyévi gazdasági – költségvetési korlátokat, ugyanakkor a megállapodás nem halogatható” – írják.

Legyen büntetendő a hálapénz!

A MOK a béremeléssel párhuzamosan a hálapénz tiltására tett javaslatot. A kamara szerint paraszolvencia súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását. A beteg és az orvos elemi érdeke, hogy a hálapénzt minél hamarabb a kormányzat is korrupciónak tekintse és kriminalizálja azt. „Emiatt javaslatunk része, hogy

a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó.

Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe. Javaslatunkban ezért a paraszolvencia eltörlését lehetővé tevő, egylépéses béremelést fogalmazunk meg, mely képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést” – írja a MOK.

Muszáj emelni a béreket

Ami a béremelés általános indokoltságát illeti, a MOK emlékeztet rá, hogy az Európai Unióban az egészségügyi szakismeret a legkeresettebb és legmobilisabb területek egyike, az elszívóhatás pedig tartósan fennmarad. Az exponenciálisan növekvő nemzetközi egészségügyi kereslettel szemben csak egy hosszú távon áttekinthető életpálya lehet alkalmas az orvosok megtartására és az utánpótlás biztosítására. A 2010-es évekre a magasan képzett orvosi munkaerő elvándorlása kritikus méreteket öltött, és jelenleg is a biztonságos mértéken felüli.

Évekre visszamenően minden felmérés arról tanúskodik, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét javítani kell, hiszen jelenleg a legfontosabb mutatók mindegyikében az utolsók között szerepel – írja a kamara. A javulás elképzelhetetlen megfelelő humánerőforrás nélkül. Jelenleg az orvosok pálya és jövőképét, egészségi állapotát tekintve is kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezünk.

A MOK szerint jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás-tartalék. Számbeli probléma, hogy

az orvosok elvándorlása továbbra is jelentős, a képzett orvosok száma nem pótolja a nyugdíj/halálozás és a pályaelhagyás/kivándorlás okozta veszteségeket.

A minőségi, képzési problémát pedig az adja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a középgeneráció jelentős részét vesztette el az ország, ahol a legnagyobb tudástőke összpontosul. Az orvosok korfája nem fenntartható rendszert mutat, a „Ratkó-generáció” pedig most vonul ki a munkaerőpiacról. A végzett orvostanhallgatók és a frissen szakvizsgát szerzett orvosok közül nagy számban veszít az ágazat. Az orvosi pálya kihívásai és a megkövetelt áldozatok egyre kevésbé illeszkednek a pályamódosítást elődjeikhez képest könnyebben vállaló millenniumi és Z generációk elvárásaihoz és értékeihez. Az orvoslás a legdinamikusabban fejlődő tudományterületek egyike, ahol az élethosszig tartó tanulás alapkövetelmény, ugyanakkor a napi rutin fizikailag és mentálisan is megterhelő. „Elköteleződésre akkor számíthatunk, ha olyan világos életpályát ajánlunk a fiatal szakorvosoknak, mely hosszú távon is kifizetődő befektetés.”

Új kamara

Az orvosi kamara vezetése 2019 novemberében változott, a MOK tagjainak országos küldöttei Kincses Gyulát választották a MOK elnökévé. A korábban fül-orr-gégészként praktizáló 67 éves Kincses Gyula a kamarán belül szerveződött Újratervezés orvoscsoport tagja és képviselője. A MOK progresszív szárnyának számító tömörülés tavaly februárban bontott zászlót azért, hogy a több mint 40 ezer orvost tömörítő kamarán belül az egészségügy átalakításáért tevékenykedjen.

December elején Kincses a Facebookon közölte, hogy bemutatkozó látogatáson járt az egészségügyi államtitkárnál, Horváth Ildikónál. „Jelezve azt, hogy a megújult Kamara már nem elnöki rendszer, velem tartottak Lénárd Rita és Álmos Péter alelnökök. Államtitkár asszony sem egyedül volt: a beszélgetésen mindhárom helyettes államtitkár (Csányi Péter, Csiki Zoltán, Szigeti Szabolcs) is részt vett. „Elmondtam, hogy

alapállásunk, hogy az előző vezetésnél keményebbek leszünk a bértárgyalásban

(és OKGY felhatalmazás van a túlmunka felmondásának megszervezésére), de – amennyiben megfelelően be vagyunk vonva a döntéselőkészítésbe –, együttműködőbbek leszünk a reformokban” – írta Kincses.