A Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője egy bejelentkezésben azt elemezte, hogyan kezelték Magyarországon a koronavírus-járványt.
A Tisza Párt európai parlamenti képviselője, aki a pandémia idején orvosként dolgozott, egészen mást tapasztalt a kórházakban, mint ahogyan a kormány lefestette a járványkezelést.
A stressz a gyomor-bél rendszeri problémák széles körét kiválthatja, és súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket. Részlet a Bél című könyvből.
A legkorábban virágzó tavaszi fák pollenkoncentrációja elérheti azt a szintet, ami már tüneteket okoz.
Az esetszámok emelkedése mellett megjelent a veleszületett szifiliszfertőzés is, amire évtizedek óta nem volt példa.
A nőnek csípőműtétre volt szüksége, de csak 2030. március 21-re kapott volna időpontot.
Az evészavarok az emberek közel tizedét érintik világszerte. Mivel a betegek gyakran nem hajlandók bevallani, hogy problémát okoz számukra az egészséges testsúly fenntartása, a diagnózis néha sokáig várat magára vagy elmarad. Részlet a Bél című könyvből.
Az infektológus szerint kezdetben azt gondolták, hogy a koronavírus megjelenése nem okoz majd világjárványt. Az Onkológiai Intézet vezetője utólag már sejti, ki lehetett első covidos beteg Magyarországon.
Az NNGYK szerint nem okoznak betegséget az állatok, amelyek már a monorierdei vízrendszerben is feltűntek.
A hatóság szerint a fonalférgek nem azonosak a patogén bélférgekkel, nem okoznak betegséget.
A magyarok nagyjából fele inkább bizakodóan, másik fele jobbára aggodalommal tekint az idei évre. A legtöbb félelem az egészségügyi rendszerrel és a szeretteik esetleges elvesztésével kapcsolatos, de sokan tartanak a gazdasági válságtól és a klímaváltozástól is.
A 14 évesnél fiatalabb betegeket az 50 kilométerre fekvő Debrecenbe kell vinni.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője egyéb információkat is megosztott az új rendszerről, például azt, hogyan tudnak majd pihenni a nem fővárosban élő, átvezényelt mentősök.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; most arról lesz szó, hogyan hatott a gyermekek és kamaszok mentális állapotára a koronavírus-járvány időszaka. Milyen kirívó esetekkel találkoztak a szakemberek? Mit lehet kezdeni az önsértéssel, és miért éppen a Covid lobbantott be mentális problémákat? Milyen nehézséget okozott a bezártság egy olyan kamasznak, akinek – amúgy – nincsenek lelki gondjai?
A kormány szerint minden rendben van, és különben is, DK és Tisza Párt.
Az alkoholfüggőségével küzdő színész négy nehéz éven van túl.
Minden régiónak minden nap négy mentőegységet kellene fölküldenie Budapestre, ahol így 25-30 plusz egység dolgozna. Az utazással együtt praktikusan 24 órás fővárosi szolgálatba minden ápolót és sofőrt be kellene forgatni.
Évente több tízezer esetben fordul elő, hogy valaki idegen testet nyel le, ami kórházi ellátást igényel. Szerkesztett részlet a Bél című könyvből.
Egyre több országban legalizálják az eutanáziát, és intézményesítik az életvégi döntéseket annak ellenére, hogy nincs erről közös uniós szabályozás: a változáshoz jelentős mértékben hozzájárul Karsai Dániel nemzetközi visszhangot kiváltó küzdelme is. Svájc, Hollandia, Belgium és Luxemburg után Spanyolország is a legalizálás mellett döntött. A folyamat lassú, az elméleti, jogi, vallási viták mögött emberi tragédiák zajlanak.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.
