Egy adag köret, amelyből túl sok készült. Néhány szelet hús, amelyet már nem lehet másnap felhasználni. A hűtő mélyén maradt alapanyag, amelyről csak akkor derül ki, hogy ott van, amikor már késő. Egyenként egyik sem tűnik jelentős veszteségnek, egy étterem, szálloda vagy üzemi konyha teljes éves működésére vetítve azonban már egészen más lehet a kép.
Milliárdokat költöttek az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Zrt.-re, de az soha nem látta el azt a feladatot, amit törvényben írtak elő számára. Az ügyben az ÁSZ tett feljelentést, a rendőrség nyomoz.
Milliárdokért fejlesztett informatikai rendszert, amelyhez nem is kapott hozzáférést, nem világos, ki mit csinált a dolgozók közül, igazolás nélkül fizettek nem indokolt feladatokért, mellőzték a közbeszerzési eljárást – állapította meg az ÁSZ az állami Élelmiszermentő Központról. A társaság, amelyet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hoztak létre, maga is csak pazarolta az adófizetői milliárdokat, és egy percig nem látta el a törvényben megszabott feladatát.
Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz?
Az élelmiszer-feldolgozó üzem a piacokon kidobásra ítélt zöldséget és gyümölcsöt menti meg és használja fel a budapesti közétkeztetésben.
Nagy-Britanniában öt Tesco-áruházban helyezték üzembe azokat a készülékeket, amelyekkel meghatározható, hogy mire használható fel a gyümölcs. Sokak szerint az egész csak egy marketingtrükk.
A házi tojás mellett még számos előnnyel járnak ezek a programok, bár a legjobb az lenne, ha eleve nem pazarolnánk az ennivalót.
Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.
Mesterséges intelligencia segítségével kaphatnak pontosabb előrejelzést a KLM holland királyi légitársaság munkatársai arról, hogy egy-egy járaton milyen ételfogyasztás várható. Az első eredmények biztatók: jelentősen csökkenthető így az ételhulladék mennyisége.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Az emberek többsége csak a csomagoláson lévő dátumot figyeli, és nem olvassa el, mi van a számok elé írva. Ez pedig sok esetben oda vezet, hogy még biztonsággal fogyasztható ételek kerülnek a szemétbe, a lefolyóba.
Az országban a múlt század közepén 45 millióan haltak meg az éhezés miatt, így szigorúan bánnak az élelmiszer-pazarlással.
Ha ma belenézek a hűtőmbe, és összehasonlítom a látványt az évekkel korábban tapasztaltakkal, hatalmas a különbség. Ennek a legfőbb oka pedig az, hogy az eltelt idő során sokkal tudatosabb lettem, ami az élelmiszervásárlást és -pazarlást illeti: átgondolom, hogy mit és mikor veszek, azt hol és hogyan tárolom majd és használom fel. A HVG BrandLab szerzőjének szubjektív beszámolója a konyhából.
Gyorsított eljárásban fogadták el a törvényt immár egy éve, mégsem működik az állami élelmiszermentés. A napokban azonban több fejlemény is történt, az egyik egy közel ötmilliárdos tétel megjelenése a költségvetésben.
931 millió tonnányi ennivalót dobunk ki évente, miközben több mint 800 millió ember éhezik a világon. Még a jómódú Németországban is akadnak olyanok, köztük nem kevés diák, akik a szemétből halásszák ki az ennivalót. A guberálást most több párt legalizálni akarja. Kérdés, ezzel visszaszoríthatják-e bármennyire is az élelmiszer-pazarlást, amiben Németország európai listavezető.
Alig 400 forintért kínálják a már nem olyan szép élelmiszereket.
Társadalmi és környezeti szempontból is hasznos dologba szeretett volna belefogni a kidobásra ítélt ételek megmentését célzó vállalkozás, a Munch társalapítója. Wettstein Albert nagyszülők háborús tapasztalatairól, az ételpazarlás sokáig elhanyagolt kérdéséről, és a fenntarthatóság demokratizálásáról is beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Már életbe lépett a lejáró élelmiszerek rekvirálását lehetővé tevő jogszabály, de a végrehajtás részletei továbbra sem ismertek. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok május végéig kaptak időt, hogy felkészüljenek, addig még egyeztetnek is ezekről a kormányzattal.
Január közepén jegyezték be az állami tulajdonú vállalatot.
