Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az uniós átlag alig több mint kétharmada, 67 százaléka volt 2019-ben a magyarországi egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) az Eurostat most közölt adatai szerint. Ez az uniós országok között a harmadik legrosszabb érték, csupán Bulgária (59%) és Horvátország (66%) került a tavalyi adatok alapján Magyarország mögé.
Az AIC a háztartások jólétét, vagyis az életszínvonalat méri a helyi vásárlóerővel korrigálva. A leggazdagabbak e szerint a luxemburgiak, ahol az átlag 135 százalékát mérték, miközben a GDP az átlagos 261 százaléka. A Magyarország szemében sokszor mintának tekintett Ausztria ezen a listán a harmadik (118%), épp elmaradva a németektől (123%).
Magyarországot szomszédai is alaposan lehagyták: a szlovák életszínvonal 73 százaléka az EU-átlagnak, a románoké pedig már alaposan elhúzott: amíg öt éve még 58 százalékos volt, 2019-ben már 79. Hazánk 2015-ben az átlag 63 százalékánál tartott, innen sikerült elérni tavalyra a 67 százalékot.
Az Eurostat felmérte az egy főre jutó, megint csak vásárlóerővel (vagyis a helyi árszinttel) korrigált nemzeti összterméket is. Ezt a listát megint csak Luxemburg vezeti és Bulgária zárja, de Magyarország itt valamivel előrébb van – öten vannak még mögöttünk, így 73 százalékkal holtversenyben a 21-22. helyen vagyunk Lengyelországgal.
