Olcsóbbak lesznek a zöld lakáshitelek, de érdemi változáshoz ez édeskevés

Négyszeres a különbség egy, a hetvenes-nyolcvanas években épült Kádár-kocka és egy hasonló méretű, ám az Európai Unió közel nulla energiaigényű szabványának megfelelő lakás rezsiköltsége között. Egy 90–100 négyzetméteres otthonnál évi 350–400 ezer forint az eltérés.

Az idei az utolsó esztendő, amikor még át lehet adni olyan új lakásokat, amelyek nem felelnek meg az említett előírásnak, 2021-től viszont ez azokra az új ingatlanokra is kötelező lesz, amelyeknek az építését már korábban elkezdték, de a használatbavételük elcsúszott. A leendő szabvány szerinti épületeknek legalább a BB minősítést el kell érniük azon az AA-tól JJ-ig terjedő skálán, amely az energiafogyasztást mutatja. A BB osztályzat azt jelenti, hogy az ingatlan évente 81–100 kilowattóra energiát fogyaszt négyzetméterenként.

Új magyar technológia segíthet 800 ezer kockaház energiagondjain

De akár energiatermelő falu is építhető a Koeb modul elemeiből.

Jóllehet a magyarországi új lakások szigetelése, nyílászárói és gépészete már most is lecsökkentik az energiafogyasztást, a zömük nem felel meg az új szabályozásnak. Ahhoz ugyanis az kell, hogy az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásból vagy hőszivattyú révén elégítsék ki – mondja Gali András, az ingatlanokat minősítő Országos Tanúsító Központ mérnöke. (A megújuló energiaforrások közé számítható a tűzifa, a fapellet vagy a biomassza is.) Ezért aztán az új építésű lakások is rendszerint csak az alacsonyabb, CC fokozatot nyerik el.

A teljes ingatlanpiac állapota pedig drámai.

Tavaly 166 ezer lakásról készült tanúsítvány (ez az adásvételeknél kötelező), s kevesebb mint 3 százalékuk kapott BB minősítést, ennél is jobb osztályzatot pedig még 1500 sem. Gali becslése szerint a négymilliós magyar lakásállomány maximum egy százaléka felel meg a 2021-es elvárásnak. Az elmúlt években a minősítések átlaga az FF besorolás volt, ami négyzetméterenként és évente 201-251 kilowattóra energiafogyasztást jelent – olvasható egy, a Magyar Nemzeti Bank szakértői által készített tanulmányban. Mivel tanúsítványt jellemzően azok az ingatlanok kapnak, amelyeket eladnak – s ezek vélhetően nem a legrosszabb állapotúak –, a helyzet még ennél is rosszabb.