A fenntarthatósági elvárások ma már az üzletmenet kötelező elemei
Az energiaárak meredek emelkedése mellett a klímaváltozás elleni harc is a termelési- és energiahatékonyság javítására sarkallja a cégeket.
Az energetikai felhasználás nagy fordulat előtt áll: a lakossági fogyasztók mellett közintézmények és cégek ezrei küzdenek a talpon maradásért, a megoldásban pedig az egyik legfontosabb szerep az energiahatékonyságé lesz.
„Korábban fel lehetett rajzolni az energiagazdálkodás szintjeit egy piramisábrán, ma azonban ez a modell már nem használható. Az energiahatékonyság javításának minden lehetőségével számolnia kell a vállalatoknak, muszáj lesz a napi működését átgondolnia cégeknek a piacon maradásuk érdekében” – figyelmeztetett Gém Péter, a 4iG Nyrt. szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
A magyarországi cégek mindegyike rendelkezik olyan rendszerekkel, gépekkel, eszközökkel, amelyek nem feltétlenül a legkorszerűbb technológiát képviselik, azonban ezek elengedhetetlenek a működésükhöz. „Az elavult rendszerek, eszközök azonosítása elengedhetetlen, a gépeket modern szenzorokkal kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a pontos információk begyűjtését. Mérni kell, hogy van-e hőveszteség, mekkora hőmennyiség van a rendszerben és így tovább” – magyarázta Gém Péter. „Egy tipikus példa az élelmiszeriparból: a hűtők adottságai miatt elképzelhető, hogy sokkal lassabban csökken a hőfok a raktárban, mert a rendszer nem elég hatékony, ami rengeteg selejtes terméket eredményezhet. A cég működése szempontjából létfontosságú, hogy időben értesüljenek a rendszer rossz hatékonyságáról.”
A 4iG szakértője úgy látja, a fenntarthatósági célok ma már nemcsak afféle „szorgalmi feladatot” jelentenek a cégek számára, hanem lassan kötelező elemmé válnak. Mindenkinek meg kell mutatnia, mennyire tudja csökkenteni a környezeti terhelését, sőt, az ügyfelek, megrendelők a transzparenciára törekvés következtében el is várják a zöld információszolgáltatást. Az energetikai megfontolások ma már kiemelt szerepet játszanak a cégek életében. Az új projektek leírásában már alapvető elvárásként jelenik meg, hogy az új termékek gyártása, termelése során az energiafelhasználás legalább 30 százaléka megújuló forrásból érkezzen.
„Az energiaválság miatt a meglévő technológia felülvizsgálata elkerülhetetlen, így megválaszolható a kérdés: valóban megfelelő a hőhasznosítás? A technológiai adatok különböző IoT-rendszerekkel monitorozhatók és menedzselhetők, legyen szó egy irodaház – akár zónánként működtethető – szellőzéséről, árnyékolásáról vagy épp világításáról.” Gém Péter hangsúlyozta: „egy gyár vagy termelőüzem esetén további hatékonyságnövelő megoldásokkal más területekre is lehet, sőt, kell koncentrálni.”
Az energetika szempontjából természetesen most a megújuló energiaforrásokon a világ szeme. A legtöbben az energiatermelők (például napelemek) árcéduláit, telepítési költségeit nézik, sokszor nem gondolnak azonban az energiatárolás kérdésére, annak ellenére, hogy a zöld energiánál jelenleg ez a szűk keresztmetszet. „Ha a tárolókapacitásról beszélünk, nem egyszerű, megoldandó feladatról van szó” – húzta alá Gém Péter. „A munkaakkumulátorok ugyan már most is léteznek, de még nem fejlett a technológia, 2-3 éves távlatban viszont már elérhetők lesznek az az energiatárolási problémákat megoldó, újgenerációs akkuk.”
A napelemek telepítése komoly logisztikai feladat is. Nem mindegy azonban, hova kerülnek a panelek: egy épület vagy parkoló tetejére, esetleg egyszerűen a talajra helyezik. Mindhárom módszernek megvan a maga előnye és hátránya. Az épület tetején létesítendő napelemnél számolni kell az épület hőterhelésével, szélterhelésével is, ezek jelentős mértékben befolyásolhatják az üzemeltetést, míg a parkoló tetejét lefedő paneleknél a tartószerkezet extra költsége akár 15-25 százalékkal is növelheti a beszerzési költségeket.
„Mindennek az alfája és ómegája az energiamonitoring: az általunk fejlesztett rendszer lehetővé teszi, hogy az energetikai információkat egy felületre gyűjtsük össze. Ezen felül az új, esetleg szigetszerűen működő rendszerek, illetve az IoT-eszközökkel ellátott gépek adatait is aggregálja a 4iG megoldása. Az adatok összegyűjtése kulcskérdés, mivel a gyártó cégek csak így láthatják pontosan, hogy fajlagosan mennyit költenek az egyes termékekre. A megoldásunk segít a cégeknek egységesíteni a beérkező információkat is.”
Az IoT-eszközök nemcsak az előállított és felhasznált energia mennyiségét mérik, hanem fontos szerepet játszanak az energiahatékonyság egyéb területein is. Az érzékeny szenzoros eszközökkel szinte bármi mérhetővé válik, így a 4iG megoldásával szigetelésük hatékonyságát is vizsgálhatják a vállalatok, az energetikai felügyeleti rendszernek köszönhetően folyamatosan monitorozhatják a potenciálisan előálló hőveszteséget és az energiahatékonyság más szeleteit is. Itt jön képbe a 4iG másik komoly erőssége: a mesterséges intelligencia, aminek az adatok rendezésében, az energiacsúcsok és völgyek felismerésében, a karbantartási igény előrejelzésében van szerepe.
„Épp most zajlott le egy technológiai pilot-projektünk, a most tesztelt szenzoros megoldás egy maró anyagokat szállító csőrendszer működését felügyeli” – hívta fel a figyelmet Gém Péter. „A mesterséges intelligencia segítségével, gépi tanulással képesek vagyunk két hétre előre jelezni, hogy mikor várható karbantartási esemény, így ki lehet egyenlíteni a gyártás ingadozását. Ez az egy apróság önmagában akár 10 százalékos megtakarítást is eredményezhet a cégnek. Nem is meglepő, hogy több autóipari vállalat érdeklődött a megoldásunk iránt.”
„Hamarosan abba a korszakba léphetünk, amikor az ipari termelésben is az e-mobilitáshoz hasonló mértékű fordulat következhet be” – mutatott rá Gém Péter. „Energiahatékonyságot javító megoldások iránt hatalmas igény várható Magyarország kiemelten magas gáz- és kőolajfüggősége miatt. A változás ideje egyelőre bizonytalan, egy év múlva is bekövetkezhet, de az sem kizárt, hogy tíz évet kell várni rá, a korszak beköszönte azonban már most borítékolható. A nagy kérdés az lesz, hogy a korszakváltást hogyan és hol lehet majd ezt kamatoztatni, lehetőségként kihasználni. Ezért érdemes előre gondolkodni, megtervezni a jövőt, mivel nemcsak a fenntarthatóság, hanem a versenyképesség megtartása miatt is nagy szükség lesz.”
A tartalom a 4iG Group megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.