Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az egyik európai közpolitikai intézet legfrissebb elemzése arra jut, hogy sem politikai, sem gazdasági szempontok nem indokolják az Orbán-kormány által kicsikart kedvezményt, hogy a csövön érkező orosz kőolajra nem vonatkozik a tilalom, csak a hajón szállított tételekre. Martin Vlagyimirov, a Szófiában működő Demokrácia Kutató Központ energiaügyekben illetékes igazgatója, illetve Konsztanca Rangelova elemző az Euractiv hírportálon tette közzé véleményét.
Sürgetik, hogy az EU egyetlen tagjának se szavatoljon kivételes elbánást a kérdésben, vagyis se a magyar, se a szlovák, se a cseh, lengyel és német kormánynak sem. (Utóbbi kettő már jelezte, hogy fokozatosan lemond az orosz beszerzésről.) Az Orbán-kabinet ugyan arra hivatkozik, hogy nem lehet elzárni a csapokat, mert az hatalmas károkat okozna a gazdaságnak, ám a szerzők szerint ez egyszerűen nem igaz. Közben pedig a Barátság-vezetéken keresztül ömlik a nyersolaj Európába, a keleti finomítók immár csak orosz alapanyaggal dolgoznak.
Pedig a régió megvolna orosz olaj nélkül is, mert van elegendő alternatív forrás.
