Hétfő éjjel megszületett az Európai Unió döntése: az Ukrajna lerohanása miatt összeállított hatodik szankciós csomag keretében embargót hirdettek az orosz olajra. Ez nem teljes tilalmat jelent, Magyarország ugyanis addig vétózott, míg ki nem küzdötte, hogy a csővezetékes szállítások tovább folytatódhassanak. Így a felvizezett embargó egyelőre a hajón szállított orosz nyersolaj, illetve az abból finomított orosz termékek importjára vonatkozik. Összességében az unióba irányuló behozatal 70 százalékát tiltják be, év végéig pedig ezt 90 százalékra fogják feltornázni, azzal, hogy akkorra elzárják a Barátság csővezeték északi, Lengyelországot és Németországot kiszolgáló ágát. A Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot ellátó déli ág az, amely egyelőre határozatlan időre tovább működhet – azaz jöhet tovább az olcsó orosz olaj a Mol finomítóiba.

Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.

MTI / Szigetváry Zsolt

Ugyanakkor úgy tűnik, a déli ág sem fog már sokáig működni. Ursula von der Leyen is azt pedzegeti, amit idehaza már annyian, akik az orosz olajról való leválás útját keresik: hogy ott az Adria-csővezeték, ami az omisalji kikötőből nyomja fel az olajat Horvátországon át Magyarországra. Ez egyelőre, mint arra a Mol is rámutatott, nem bírná pótolni a Barátság déli ágát, ám az Európai Bizottság elnöke szerint mindössze 45–60 nap alatt meg lehetne növelni a kapacitását, így minden akadály elhárulna az orosz vezeték elzárása elől.

Mol: Nem elég az Adria-csővezeték az orosz olaj pótlására

Az Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszán most épp komoly kapacitásszűkület van. Hogy az olajat egyáltalán fel tudjuk pumpálni az Adrián keresztül, ahhoz először tengeren kell beszerezni az árut, ami jelen állás szerint szintén túl nagy kihívásnak tűnik, magyarázták az olajtársaság szakági vezetői egy háttérbeszélgetésen.

A dolgok tényleg mozgásba lendültek, Szijjártó Péter külügyminiszter már kedden bejelentette, hogy „ma megállapodtunk Horvátország energetikai miniszterével egy hosszú távú energetikai együttműködésről”. Konkrétan: a horvát fél kedden arról tájékoztatta Szijjártót, hogy készen állnak útvonalat biztosítani a kőolajszállítmányoknak, illetve arra is, hogy bővítsék az Adria-kőolajvezeték kapacitását. A Mol képviselői már tárgyalnak is a szükséges fejlesztések megvalósításáról.

Oroszországnak ez tényleg fájni fog

Az embargó az Erste Bank keddi kommentárja szerint abszolút nem szimbolikus lépés az uniótól, ezt az orosz gazdaság tényleg meg fogja érezni. Mint rámutattak, az EU naponta 2,2 millió hordó kőolajat és 1,2 millió hordó terméket vásárol Oroszországtól, és mivel a teljes orosz kivitel 5 millió hordó kőolaj és 3 millió hordó termék naponta, még az enyhített embargó is azt jelenti, hogy Oroszország olajos kivitele mintegy 40–45 százaléka eltűnik.

Márpedig az olaj az orosz export egészének is nagyon vastag szeletét jelenti. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak kifejtette, hogy Oroszország teljes kivitelének 24 százalékát a nyersolaj exportja adja, és még 13 százalékát a feldolgozott olajtermék, vagyis a kettő együtt bőven több, mint a teljes orosz export egyharmada – ez kap tehát most jelentős ütést. „Oroszország a piacainak több mint a felét elbukja” – sommázta a helyzetet lapunknak már Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

Olajembargó: minél több időt nyer Orbán, annál több pénzt veszít az ország

A nemzetközi hírügynökségek, sok elemző és természetesen Orbán Viktor is nagy sikernek tartja, hogy Magyarország egyelőre ki tudott bújni az orosz olaj importjára vonatkozó EU-s tilalom alól. A részletek azonban ennél sokkal árnyaltabbak, ezzel ugyanis Magyarország uniós forrásoktól vágja el magát, miközben az EU demonstratívan szakít az orosz olajjal, politikai üzenetet küldve Moszkvának, de Budapestnek is.

Hogy pénzben mit jelent a féltilalom Oroszországnak, arról megint az Erste keddi közleménye ír, eszerint a mostani döntés napi 300–350 millió dollár bevételkiesést okozhat a korábbi szankciókon felül, ami év végéig 350–400 millió dollár környékére növekedhet. Mivel egyes becslések szerint az ukrán háború naponta 1 milliárd dollárba kerül Oroszországnak, még a félembargó is húsbavágó lehet Vlagyimir Putyinnak.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a fenti összeget nem egyik napról a másikra rántja ki Putyin zsebéből az EU. Az embargó minden részlete még nem ismert, de a Financial Times arról ír, hogy a csővezetéken érkező orosz nyersolajból finomított termékek továbbértékesítése még 8 hónapig tovább mehet, Csehország pedig kialkudta magának a 18 hónapos extra türelmi időt, mivel nincs saját finomítója. A Financial Times szerint a csővezetéken érkező orosz nyersolaj továbbértékesítését is megtiltják. Szintén kivételes helyzetben van Bulgária, Kiril Petkov miniszterelnök kedden Brüsszelben bejelentette, hogy országa 2024-ig felmentést kapott az embargó alól – részleteket későbbre ígért.

Mit kezdhetnek a tiltott áruval?

Az uniós embargó után napi mintegy 4,5 millió hordónyi orosz exportolajnak és olajterméknek továbbra is meglesz a felvevőpiaca, mutatott rá Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint Kínának ebből napi 2 milliót szállítanak, felét a Daking csővezetéken, felét tengeren, egyéb ázsiai, valamint afrikai piacokra napi másfél milliót, Európába pedig egymillió hordónyi érkezhet továbbra is, ennek a többsége természetesen az EU-n kívüli országokba, de ennek a mennyiségnek a mintegy 30 százaléka az, ami a Barátság csővezetéken érkezik továbbra is.

A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.

MTI / Szigetváry Zsolt

Oroszország számára a kérdés az, hogy mit tud kezdeni azzal a napi mintegy 3,5 millió hordóval, amiből az EU többé már nem kér. Adja magát a megoldás, hogy ha a Nyugatnak nem kell, akkor azokat a hordókat is elviszik inkább Keletre, és meg is van oldva a probléma. Pletser Tamás szerint ez nem ilyen egyszerű, a szállítások átkalibrálása ugyanis komoly logisztikai problémákat vet fel, mert az oroszok legnagyobb, Európát kiszolgáló kikötői a Balti-tengernél és a Fekete-tengernél vannak, ahol eleve csak kisebb hajókra lehet felpakolni a szállítmányt, mert nagy tankerekkel nem lehet áthajózni se a Boszporuszon, se a dán szorosoknál – egyszerűen nem férnek át rajtuk. Ezek a kis hajók 500 ezer hordót tudnak elszállítani. Nagyobb távolságokra inkább VLCC-ket – Very Large Crude Carriereket – használnak, azok 2 millió hordót bírnak el. „Ezért át kell fejteni az olajat, legtöbbször a mediterrán térségben történik vagy a dán partoknál. Ez veszélyes és macerás folyamat, és a környezetvédelmi kockázata is elég komoly” – sorolta Pletser.

A Mol az olajembargóval elveszíti minden helyzeti előnyét, de óriási lehetőségeket is kínálhat a brüsszeli egérút

A magyar vállalat olcsó olajat vesz Oroszországtól, és a csővezeték miatt a szállítás is olcsó, az új EU-s szankciók élesedésével viszont mindkét régiós előny egyszerre válna semmivé. Ugyanakkor az az egy év plusz átállási idő, amelyet az unió Magyarországnak biztosít az orosz olajról való leválásra, elég lehet arra, hogy a Mol ügyes manőverezéssel új előnyöket faragjon magának az eltűnő régiek helyébe, és megerősödve kerüljön ki a kényszerhelyzetből.

Pletser szerint ráadásul az embargó hat a fuvarozócégekre is, akik most már nem szívesen üzletelnek Oroszországgal, és eleve nem is szívesen dokkolnak be orosz kikötőkbe, mert félnek a nyugati szankcióktól. És bár Pletser elmondása szerint a VLCC-ket üzemeltető társaságok jellemzően offshore cégek, a szankcióktól való tartás rájuk is jellemző. És persze jelenleg alapból is elég nehéz tankerhajót szerezni.

Vásárlói oldalról sem olyan biztos, hogy könnyen át lehet váltani az orosz szállítmányokra, véli az Erste elemzője. Ha pl. egy kínai finomítónak van egy hosszú távú szerződése a közel-keleti partnerrel, akkor azt nem biztos, hogy ezért felrúgja. És ha olajat váltanak, akkor náluk is át kell állítani a finomítókat, mint ahogy a Molnak is át kellene ebben az esetben. Török Zoltán még azzal árnyalta a képet, hogy szerinte már csak azért sem fogja tudni Oroszország a teljes felszabaduló szállítmányait máshová átkormányozni, mert az ázsiai és afrikai piacok nem elég tőkeerősek, nem fogják tudni azt felszívni. Összességében Pletser szerint egy EU-méretű piac teljes leváltása egy-két évbe is telhet Oroszországnak.

Kritikus időben hoztak kritikus döntést

Európa kitettsége az orosz dízel- és késztermékek felé nagyon magas: napi 1,5 millió hordónyi dízelhiánnyal kell számolni, melynek 80–90 százalékát Oroszország fedezi, a maradék 10–20 százalékát pedig az USA és a Közel-Kelet. Mivel a dízel és az egyéb félkész- és késztermékek túlnyomó része hajón érkezik a kontinensre, ez a 80–90 százalékos orosz pótlás az embargóval eltűnik. „Én azt gondolom, hogy a nyersolajról való leválás nem is olyan nehéz ügy, Európa képes rá. A termékekről való leválás lesz az igazi, nehéz kérdés”, mondta lapunknak Pletser. Még úgy is – tette hozzá–, hogy vélhetőleg ez a leállás is lépcsőzetes lesz.

Oroszország a nyersolajon túl árul készdízelt, ebből is az európai előírásoknak megfelelő ULSD-t. Ez az ultra low sulphur diesel, vagyis ultraalcsony kéntartalmú dízel, melyben szabvány szerint 10 kénmolekula juthat egymillió molekulára. Árulnak továbbá nem európai szabványos dízelt, de azt le kell kénmentesíteni az európai finomítókban. Árulnak még fűtőolajat – régi magyar nevén pakurát – amit tovább lehet finomítani, illetve vákuum olajat, amiből szintén dízelt és benzint lehet gyártani. Utóbbiak a félkésztermékek. Ez mind eltűnik az EU-ból, mutatott rá Pletser, aki azt is kifejtette, hogy az oroszok egyszerűen azért árulják a továbbfeldolgozásra szoruló portékát, mert „nagyon gyenge a finomítói szektoruk, még katonai szempontok szerint építették, nem túl szofisztikáltak, így a kikerülő termékek sem azok”.

Mindent borítana az orosz olajembargó, a dízelpiacon különösen nagy felfordulás jöhet

Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.

Az USA-ban van ezzel ellenben a világ legjobb finomítói szektora, és nagyon erős a Közel-Keleté is. Mégsem jelenthetnek most megoldást az orosz termékek kiváltására, mert dízelből és a rokon termékekből jelenleg globális a hiány. Pletser az Erstemarket.hu-n a múlt héten megjelent elemzésében már rámutatott, hogy szinte minden piacon elapadtak a finomított olajtermékek, és ez különösen a dízelből, a kerozinból és a háztartási tüzelőolajból álló csoportra, közös nevükön közép-disztillátumokra igaz.

A szakember arról írt, hogy az április végi adatok szerint az európai disztillátum-készletek 378 millió hordót tettek ki, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint, Szingapúrban pedig csak 6 millió hordót raktároznak, ami 2006 óta a legkisebb mérték. Az USA-ban közben 2005 óta a legalacsonyabb szintre, 100 millió hordó körülire csökkent a készlet, eközben Kína nyersolaj- és termékkereslete is újra emelkedik, miután a hatóságok fokozatosan feloldják a sanghaji karantént. És az északi félgömbön mindig a július–augusztus hozza a legnagyobb keresletet ezen termékek iránt, ilyenkor indulnak nyaralni az emberek, és idén ez várhatóan különösen élénk lesz, hiszen két év Covid bezárkózása után a nyugati világ utazási és fogyasztási lendülete felfelé ível.

A Seascout hajó Rotterdam kikötőjében 2022. május 4-én

AFP / ANP

Eleve a Covid miatt két éve rengeteg finomítói kapacitást bezártak, ezzel kiesett napi 3 millió hordó termék, ami ma is hiányzik a piacról, fűzte hozzá lapunknak Pletser. De nem ez okozza a napi másfél millió hordós európai hiányt: „ez az elmúlt 10–15 évben már fennállt, ami részben annak köszönhető, hogy az autózást a dízeles járművek felé vittük el”.

Ilyen helyzetben élesedik az uniós embargó a dízelre és társaira. Pletser a fentiek miatt úgy véli, az orosz nyersolajat sokkal könnyebb lenne helyettesíteni, az arra kivetett embargó nem olyan fájdalmas, habár ő a kereskedelmi tiltás helyett egy uniós szintű importadó kivetését sokkal célravezetőbbnek látta volna.

Az importadó egyébként a Financial Times szerint B-tervként az EU asztalán is ott van, az unió kész azt kiróni, amennyiben valamelyik tagállam nem lesz hajlandó eleget tenni az embargónak. Ez a lap szerint kimondottan Magyarországra szabott stratégia, mivel mi határozatlan időre kaptunk mentességet a csővezetékes olajimport leállítása alól. Ha nem teszünk lépéseket a leválás felé, akkor élesíthetik ezt az opciót, és ráadásul ennek megszavazásához elég a többség, vagyis Orbán nem tudná megvétózni.

Az olajtermékekre visszatérve: azokra Pletser semmiképp sem terjesztette volna ki az embargót, mert a fentebb taglaltak alapján szerinte a termékhiány „nagyon kritikus lesz idén július-augusztusra”, a hazai árbefagyasztás pedig még ad egy plusz keresleti többletet.

Volt ez a drága Kornai Jánosunk, aki Nobel-díjat kapott közgazdaságtanból. A hiányról írt. Úgy látszik, a saját embereinket nem olvastuk. Ha olvastuk volna őket, tudtuk volna, hogy az árbefagyasztással meg fog jelenni a hiány. A piaci ár hiánya pedig Magyarországon egy időzített bomba.”