Ódor Lajos európai parlamenti képviselő, Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus szerint a helyzet még szürreálisabbá vált, hogy börtönnel fenyegetik azokat, akik megkérdőjelezik a törvényt. Ódor Lajos új uniós podcastunk vendége volt.
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.
Az elmúlt időszakban precedensértékű döntések születtek Magyarországon: lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is próbára tette. Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot.
Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága határozottan elutasítja a légi utasok jogainak gyengítését, és a jelenlegi szabályok megerősítését, illetve bővítését szorgalmazza. A képviselők szerint az utasok védelmét szolgáló, 2004 óta hatályos uniós szabályokat nem visszavágni, hanem korszerűsíteni kell – erről szól az állásfoglalásuk, amely nagy valószínűséggel az EP pozíciója lesz az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatban.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában Daniel Freund német képviselő faggatta Várhelyi Olivér uniós biztost többek között arról, tudott-e róla, hogy az általa vezetett nagykövetségen kémszervezet működik. Várhelyi tagadta az érintettségét.
Egybehangzó sajtóinformációk és diplomáciai források szerint az Európai Unió tagállamainak szükséges többsége támogatja az EU és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozza létre. Öt ország, közöttük Magyarország voksolt a megállapodás ellen, ez azonban nem volt elegendő a blokkoló kisebbséghez.
