Egy pandémia során – sok más egyéb mellett – az is sokat számít, hogy az emberek egyéni szinten mit tesznek a megelőzés érdekében. Most magyar kutatók mutatták ki, mennyit számít az önkéntes prevenció – és ez jól jöhet majd a jövőbeni járványok során.
A fertőzési szint alacsony, de egyes variánsok koncentrációja magasabb, mint a korábbiaké volt magasabb fertőzési szintnél.
A betegség nem terjed alkalmi fizikai érintkezéssel, például kézfogással, és attól sem leszünk leprásak, ha egy leprás mellé ülünk a buszon. Ezért sem értik az epidemiológusok, miért duplázódott meg az esetek száma az Egyesült Államok déli részén az utóbbi tíz évben. A kilencöves tatu is hordozhatja a baktériumot, de tanulmányok szerint Florida államban nemrég történt esetek nem hozhatók kapcsolatba állatokkal vagy nemzetközi utazásokkal olyan régiókba, ahol gyakorinak számít a betegség.
A repülőtereken a testhőmérséklet és az oltási igazolványok ellenőrzésén túl a gépek toalettjeiben felgyűlt szennyvízben is kutakodni kellene a SARS-CoV–2 örökítőanyaga után. Erre jutottak nagy-britanniai kutatók (a vizsgálat vezetője az észak-walesi Bangor Egyetem környezetbiológusa, Farkas Kata volt), miután tavaly tavasszal néhány hétig három angliai reptéren elemezték a nemzetközi járatokkal érkező salakanyagot.
Most először végeztek ellenőrzött körülmények között, szándékosan megfertőzött emberek részévtelével kutatást, amelyből több olyan részlet is kiderült, amelyeket korábban nem tudtak vizsgálni.
A legtöbb országban csökkent a várható élettartam a koronavírus miatt.
Jó lenne, ha a következő pandémia nem érné annyira felkészületlenül a világot, mint a mostani. Ezzel a céllal hozták létre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelző központját Berlinben.
A magyar kutatók 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vizsgálták meg, hogy kiderüljön, a betegek gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával.
Oroszi Beatrix szerint ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel nem lesz negyedik hullám.
A pánik eddig megvédett a tömeges megbetegedésektől, de valószínűleg nem fog a koronavírus-járvány második hullámánál. Ez pedig lehet, hogy keményebb lesz, mint ez a mostani volt, de vakcinával a legoptimistább becslések szerint is csak jövő év elején találkozhatunk. Sokkal több teszttel, monitorozással és átláthatóbb kormányzati kommunikációval kell felvérteznünk magunkat. Szakértők vonták le az elmúlt két hónap tanulságait.
Ez nem rövidtávfutás, hanem egy hosszú hónapokig tartó maraton – int Alessandro Vespignani tudományos jövendőmondó, aki az ezredforduló tájékán megteremtette a modern járványok modellezésének eszköztárát. Most azt mondja, nem vagyunk még túl a nehezén.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
Mikor tetőzik a járvány, és mikor lehetünk túl rajta? Az újságolvasó – de talán egyik-másik politikus is – alig talál támaszt az előrejelzésekben. Miért adnak eltérő eredményeket a modellek?
A fertőző, most riadalmat okozó (korona)vírus mellett magyar kutatók azokat az egyelőre rejtőzködő kórokozókat is igyekeznek felmérni, amelyek később okozhatnak veszélyt. „Találjuk meg őket előbb, mint ahogyan ők megtalálnak minket!“ Ezzel a jelszóval dolgozik négy magyar kollégájával és Daniel Brooks kanadai professzorral a DAMA protokollon Molnár Orsolya Rita evolúcióbiológus. Megtudtuk tőle, hogy tervük a magyar kormány elé fog kerülni.
A koronavírus mellett csendben ismét járványt okozó influenza elleni univerzális vakcina kifejlesztéséhez a gyermekek immunrendszerének kutatása adhatja a kulcsot.
Magyarország sem tudja visszafogni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mi is teszünk tehát a globális felmelegedés növekedéséért. Pedig ugrásszerűen nő a felmelegedés okozta változások miatt bekövetkezett halálesetek és megbetegedések száma. 2016-ban nőtt a magyar energiaimport-függőség. Ezeket olvastuk ki a KSH éves jelentéséből.
Magyarországon jelenleg nem monitorozzák a behurcolt betegségterjesztőket, és a szúnyogirtás gyakorlata több okból sem megfelelő - egyebek között ez áll a Magyar Tudományos Akadémia Diverzitásbiológiai Bizottságának állásfoglalásában.
