Egy pandémia során – sok más egyéb mellett – az is sokat számít, hogy az emberek egyéni szinten mit tesznek a megelőzés érdekében. Most magyar kutatók mutatták ki, mennyit számít az önkéntes prevenció – és ez jól jöhet majd a jövőbeni járványok során.
A koronavírus genetikai mutációi olyan mintázatokat tárnak fel, amelyek alapján a tudatos védekezés hatásai is mérhetővé válnak – derül ki a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet szakembereinek friss tanulmányából.
„Visszatérő kérdés, mikor jut el végre oda az epidemiológiai modellezés, hogy olyan pontos képet, illetve előrejelzést adjon a járványhelyzetről, mint mondjuk az időjárás-jelentés. Különös jelentőséget ad ennek a kérdésnek az, hogy az időjárással ellentétben a járvány lefolyását befolyásolni is tudjuk a viselkedésünkkel” – mondja Ódor Gergely, az intézet tudományos munkatársa a kutatással kapcsolatban. Mint megjegyzi, a Covid-járvány alatt mindenki elgondolkodhatott azon, pontosan milyen hatása is van annak, ha – akár országosan, akár a közvetlen környezetében – követi a járványhelyzetet, és tudatosan reagál a megnövekedett fertőzési veszélyre, akár maszkviseléssel, akár távolságtartással.
A kutató szerint nehezíti a dolgot, hogy a járványhelyzetet csak nagyon pontatlanul lehet mérni. Nagyjából annyira pontatlanul, mint ha hőmérsékletmérés helyett abból kellene következtetni az időjárásra, hogy néhány megkérdezett ember mennyire fázott tegnap. Ebben a nehéz helyzetben nyújthatnak segítséget a vírusból származó genetikai adatok, amelyek a Covid-járvány alatt soha nem látott mennyiségben váltak elérhetővé. Ez a kivételes adathalmaz egy széles körű tudományos összefogásnak köszönhető, amely során számtalan kisebb-nagyobb biológiai laboratórium önzetlenül elérhetővé tette az eredményeit a járvány elleni védekezés érdekében – hangsúlyozza a HUN-REN közleménye.
A Nature Communications tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerzői – Ódor Gergely és Karsai Márton – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumon belül a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, valamint a Közép-európai Egyetemen végezték kutatásaikat, és egy olyan új módszert dolgoztak ki, amely helyi szinten is lehetővé tette terjedési mintázatok vizsgálatát. Ez korábban az adatok korlátozott elérhetősége miatt nem volt lehetséges. Az országosan reprezentatív kérdőívük segítségével azt mutatták meg, hogy Magyarországon a változtatási hajlandóság az önkéntes prevenciós viselkedés tekintetében a legnagyobb Covid–19-járványhullám alatt volt a legalacsonyabb.
„A genetikai adatok nagy előnye, hogy magát a vírust, illetve annak változásait írják le, így – a személyes adatokkal ellentétben – szigorú adatvédelmi korlátozások nélkül is elérhetők. A kihívást viszont az jelenti, hogy a genetikai adatok csak áttételesen engednek következtetni arra, milyen viselkedési változások idézhették elő azt a terjedési mintázatot, amit megfigyelünk” – hangsúlyozza a kutató. Új tanulmányukban erre a kihívásra adnak egy viszonylag egyszerű módszert, melynek igazolásához sok szimulációs és adatalapú kísérletre volt szükségük.
A genetikai adatok mellett az eredmények több európai országban is igazolták az önkéntes prevenciós viselkedés hatásait, illetve az Egyesült Királyságban, Írországban a magyar kérdőívadatokban megfigyelt jelenségre engedtek következtetni. A tanulmány az esetleges jövőbeli pandémiák során is fontos szerepet tölthet be az önkéntes prevenciós viselkedés járványtani hatásainak megfigyelésében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Új helyzet van.
