Vályog, len és kender – nem a múltról beszélünk, hanem az építőipar zöldítésének legújabb eszközeiről
5 perc
2024.09.14. 09:00
Vályog, kenderbeton, helyben kitermelt faanyag, újrahasznosított tégla – manapság főleg ezekre gondolunk, ha fenntartható építőanyagról van szó. Közben a legnagyobb gyártók is igyekeznek zöldebbé válni.
„Amikor vályogról beszélünk, mindenkinek az ugrik be, hogy ez valami romantikus, népi kultúrás dolog, de azt szeretném, ha az emberek arra is gondolnának, hogy ez kortárs építőanyag”
– mondta a Deutsche Welle riportjában Bihari Ádám építész. Hozzátette: „Lehet belőle új házat építeni; bármelyik házra rámutatnak a Szép Házak újságból, azt fel lehet húzni természetes anyagokból.”
Magyarországon az agyag, homok, tört szalma és víz keverékéből épült vályogházak száma még mindig relatíve magas, és főként az Alföldön elterjedt, ahol jellemzően 20–30 százalékos az arányuk. Jelenleg több mint 600 ezer van belőlük az országban, az utóbbi tíz évben is felszámoltak 82 ezret. Az, hogy ezekre a közvélemény általában úgy tekint, mint düledező, penészedő, dohos vityillókra, az valójában nem az anyag hibája, hanem az elmaradó vagy szakszerűtlen felújításoké. Vannak olyan vályogházak, amelyeket száz éve építettek, de gondos renoválással akár további száz évig is állhatnának – mondja Bihari.
Egy vályogház felújítása emellett környezet- és nem utolsósorban pénztárcakímélő döntés is: a tulajdonos megspórolja a bontási és szállítási költségeket, nem kell megvenni a téglát, és nem fizet a falak felhúzásáért sem. További előnye, hogy a vályogvetéshez használt alapanyagok döntő többsége helyben hozzáférhető, nem kell külföldről importált, óriási energiabefektetéssel legyártott, költségesen beszállított anyagokkal dolgozni. És bár nehéz jó szakembert találni, aki szakszerűen hozzá tud nyúlni a vályogból épült házhoz, mind az építés, mind a felújítás költségei alacsonyabbak a jelenleg általánosan elterjedt építőanyagokéihoz képest.
A Somogy megyében társaival biofarmot működtető Gora Krisztián, az Ökodome alapítója egy olasz céggel kötött fejlesztési együttműködési megállapodást, aminek eredményeként vályogot felhasználva nyomtat 3D-s technológiával készült építőelemeket.
„Ami korábban egy év volt, azt most két hét alatt fel lehet építeni”
– magyarázza a megoldás előnyeit. Prototípusként nagy tyúkólat építettek fel, s úgy számolnak, két-három év múlva már családi házakat is tudnak építeni 3D-s szerkezeten nyomtatott vályogtéglából.