A felhőkarcolók őshazájának az Egyesült Államokat szokás tekinteni, ahol a 19. században második, illetve a 20. század első felében az urbanizáció gyorsulásával együtt kezdtek egyre magasabbra építkezni. Eddigre váltak ugyanis széles körben elérhetővé azok a technológiai vívmányok (például a liftek és a elektromos világítás), amelyek lehetővé tették a magasabb épületek üzemeltetését is. Arról hosszan lehetne vitatkozni, hogy melyik volt az első igazi felhőkarcoló, az viszont biztos, hogy ekkoriban épült meg több, a New York-i látképet meghatározó épület. Közülük is a kitűnik különleges formájával a Flatiron Building, majd nem sokkal utána megépült Woolworth Building is, amely 1913 és 1929 között volt a város legmagasabb épülete.

A Flatiron Building 1947-ben

AFP / Eric Schwab

A ’20-as évek gazdasági pörgésének köszönhetően nagy volt az igény új épületekre, így rohamtempóban épültek a toronyházak: a Chrysler Building építése például 1929 januárjában kezdődött, az 1930-as átadót követően pedig hivatalosan is ez lett a világ legmagasabb épülete.

A Chrysler Building tetődísze elengedhetetlen része a New York-i panorámának

Angela Weiss / AFP

Ezt a címet azonban alig 11 hónapig őrizte meg az art déco egyik legszebb példájának tartott torony: 1931-ben ugyanis átvette a helyét a pár sarokkal odébb felépült Empire State Building. Az időközben kialakuló gazdasági világválság miatt azonban sokáig kihasználatlan maradt az elsősorban irodai célokra szánt épület, amit sokan csak Empty State Buildingnek hívtak emiatt. Ez az ikonikus felhőkarcoló már jóval tovább, egészen a World Trade Center első ikertornyának átadásig, 1971-ig birtokolta a legmagasabb épületnek járó címet. A tragikus sorsú tornyokat 1973-ban hagyta le chicagói Sears Tower, amely 1998-ig őrizte meg elsőségét.

Az Empire State Building New Yorkban

William Volcov / BRAZIL PHOTO PRESS / Brazil Photo Press via AFP

Ázsia átveszi a vezetést

Az amerikai felhőkarcolók dominanciáját 1998-ban, a Kuala Lumpurban felépült Petronas-ikertornyok törték meg. A maláj olajipari multi mellett több nemzetközi cég irodáinak is otthont adó épületek elsősége azonban szintén nem tartott sokáig, ugyanis pár évvel később a tajvani Taipei 101 már még magasabbra tört.

A Taipei 101 felhőkarcoló

Yan Zhihong / Imaginechina via AFP

A torony egy törésvonal közelében épült, a tervezőknek pedig nemcsak a földrengésveszéllyel, de szubtrópusi éghajlatra jellemző tájfunokkal is számolniuk kellett. Az épület stabilitásáról egy speciális tömegszabályozó rendszer gondoskodik, ennek leglátványosabb eleme egy 725 tonnás gömb, amely segít a torony kiegyensúlyozásában. A biztonsági funkcióján felül a gömb turistalátványosságként is szolgál, a kilátóba tartva bárki megnézheti működés közben:

A különleges mérnöki megoldások ellenére a Taipei 101 elsősége sem tartott sokáig: 2010-ben ugyanis a dubaji Burdzs Kalifa lett a világ legmagasabb épülete, amely 828 méteres magasságával azóta is őrzi a helyét a világ legmagasabb épületeit felsoroló lista élén. Az öröklakások mellett szállodai szobák, éttermek, boltok és irodák is találhatóak benne, elsődleges célja azonban presztízsberuházás lévén az volt, hogy felkeltse az emberek figyelmét, és a város meghatározó jelképévé váljon.

Ünnepi tűzijáték az újév első perceiben 2025. január 1-én a Burdzs Kalifa körül

FADEL SENNA / AFP

Bár az utóbbi 15 évben magasságban nem akadt kihívója (ha minden igaz, 2028-ban az egy kilométeresre tervezett szaúdi Dzsidda-torony taszíthatja majd le a trónról), a világban zajló felhőkarcoló-építési lázat jól mutatja, hogy a legmagasabb épületeket felsoroló listán 2010-ben a második helyre szoruló Taipei 101 napjainkban már csak a 11. helyre fér fel, és a tajvani felhőkarcolót megelőző épületeket pedig a Burdzs Kalifa kivételével mind 2011 után adták át. Ezek közül jelenleg 5 van Kínában, Peking mellett már Sanghaj, Sencsen, Kanton és Tiencsin is büszkélkedhet 500 méter feletti felhőkarcolóval. A világ 10 legmagasabb épülete között mindössze egy van, amelyik nem Ázsiában található: ez a New York-i Világkereskedelmi Központ egykori ikertornyainak helyén épült One World Trade Center, amely az 541 méterével jelenleg az USA legmagasabb építménye. Ebből azonban 128 métert tesz ki az antenna, így ha csak a tetőt vesszük, akkor a Mini-Dubaj csúcsa akár még le pipálhatná.

A One World Tarde Center New Yorkban

Gordon Donovan / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Európában jóval kisebb hagyománya van a felhőkarcolók építésének: a kontinens jelenlegi legmagasabb épülete a Szentpéterváron található Lakhta Centre, amely 462 méter magas, és jelenleg a Gazprom főhadiszállásául szolgál.

A Lakhta Centre 2022-ben

Valya Egorshin / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A szűkebben vett környezetünk, vagyis Kelet-Közép-Európa sem bővelkedik a felhőkarcolókban, a régió legmagasabb épülete a lengyel fővárosban található, nemrég elkészült 53 emeletes, 310 méter magas Varso Tower. A szomszédos országok közül Szerbiában és Ausztriában találhatunk felhőkarcolókat, ezek közül is a bécsi Donaustadtban található a 220 méteres DC Tower a legmagasabb. Ez a torony a belvárostól messzebb helyezkedik el, cserébe viszont nem is zavarja a történelmi városmag látképét.

A DC Tower 1 felhőkarcoló Bécs egyik újépítésű negyedében helyezkedik el

Gordon Donovan / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Amennyiben a rákosrendezői torony megvalósul (ezt tudjuk eddig a beruházásról), és a magassága tényleg eléri vagy megközelíti az 500 métert, egész biztosan Európa messze legmagasabb épülete lenne, világszinten viszont még a top 10-be sem kerülne be (a kereken 500 méteres magasság 12. helyre lenne elég). Kérdés azonban, hogy mennyire van szüksége Budapestnek egy felhőkarcolóra, főleg egy olyan területen, ahol felépülve a város panorámájának hangsúlyos és szinte mindenhonnan látható elemévé válna.

Nyitókép: Dubaji panoráma naplementében, központban a Burzs Kalifával. Fotó: AFP