Belgium egyike azon országoknak, amelyet a legsúlyosabban érint a járvány, az emberek egyre nehezebb viselik a korlátozásokat, az unió brüsszeli intézményei távüzemmódban működnek, ám néhány belga specialitás jobb kedvre deríthet bárkit.
Párizs és Berlin is csatlakozott azokhoz az európai fővárosokhoz, amelyek az európai gazdaság járvány utáni felépülést zöld keretek között szeretnék megvalósítani.
Magyarország esetében a múltbéli kritikus tapasztalatok alapján különösen odafigyelünk - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban.
Közelíthető-e egymáshoz az európai és magyar felfogás, miszerint vannak "európai" és "nemzeti" értékek? Politológus szerzőnk ezúttal a jogállamiságon túl keresi a választ.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint vérlázító, hogy háborús helyzet van, az unió mégis 1,5 hónapot késlekedett a döntésekkel. Deutsch Tamás kitart amellett, hogy plusz pénzt egy forintot sem kapott az ország a közösségtől, a politikai világban pedig súlyosan csalódott. Holnap hasonló témákról kérdezzük a DK EP-képviselőjét, Dobrev Klárát.
Orbán Viktornak nem kell túlélési üzemmódba váltania, hogy a jelenlegi válságot uralni tudja – állítja Anton Sekovcov, a Bécsi Egyetem oktatója. Az ukrán kutató szerint a járvány tovább gyorsítja az európai szélsőjobb átalakulását, fősodorba kerülését. A nyugati mozgalmakban mintaállammá egyre inkább a késő-Kádár-kori Magyarország válik.
Európa az életbiztosításunk – állítja Michael Roth, a német kormány Európa-ügyi államtitkára, aki szerint a liberális demokráciák népszerűségét hozza el a mostani válság. A szociáldemokrata politikus nem érti, miért nem volt hajlandó az Orbán-kormány korlátozni a magyar felhatalmazási törvény hatályát. Várja, hogy a jövőben rendszeres jogállami vizsgálat alá essenek a tagállamok, és pénzzel is büntessék a vétkezőket.
Nem érkezik segítség és nincs együttműködés a tudomány megsegítésére még a koronavírus-járvány alatt sem – ezzel indokolta a lemondását az EU tudománnyal foglalkozó testületének elnöke.
Az ellenzéki pártokat, amelyek egyaránt élesen szembehelyezkednek a Fidesz hatalmával, áthidalhatatlan nézetkülönbségek választják el számos kérdésben. Ez a véleménycikk még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt született írásra válaszol, abban a reményben, hogy a vírus témája mellett más, elvarratlan megbeszélnivalóinkhoz is vissza lehet térni.
Hét európai kutatóintézet mintegy 25 tudósa egy olyan decentralizált protokollt készített el a koronavírus-járvány miatti megfigyelésekhez, amely szerintük sokkal nagyobb biztonságot nyújtana az állampolgárok adatai számára, mint a kormányok központosító adatkezelési elképzelése.
Ahelyett, hogy minden ország saját magának fejlesztene le egy, az állampolgárok nyomkövetésére és megfigyelésére szolgáló alkalmazást, az unió által előírtat és ellenőrzöttet kellene használni.
Európa kétségtelenül a koronavírus-járvány gócpontjává vált, a kontinens országai azonban eltérő ütemben vezettek be intézkedéseket a vírus terjedésének lassításáért. Magyarország reakciója csak akkor számít gyorsnak, ha azt az első haláleset idejéhez viszonyítjuk.
Kilátástalan próbálkozás a menekültügyről értelmes vitát folytatni. A jog azonban arra való, hogy az érzelmeket félre tudjuk tenni. Az Európai Bíróság ítélete után kimondhatjuk: Orbán szerződésszegésre építette a bölcs országvezető imázsát.
Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.