Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Európai parlamenti képviselőktől és uniós tisztviselőktől származó információkra hivatkozva állította ma a Politico, hogy
a magyar parlament addig nem ratifikálja majd a 750 milliárd eurós csomagról szóló egyezményt, amíg nem válik világossá, hogy a következő hétéves költségvetés és a csomag forrásainak felhasználásához kötnek-e, és ha igen, milyen jogállami feltételrendszert.
A források szerint a zsarolási lehetőség azért jöhet össze Orbán Viktornak, mert külső hitelfelvételről van szó, és mivel az EU belső szabályzata ezt elvileg nem engedi, szükséges lesz a tagállamok parlamentjeinek jóváhagyására, ami Magyarországon ugyebár a Fidesz–KDNP-vel egyenlő.
A Népszava viszont megszólaltatott az ügyben egy szintén meg nem nevezett magyar EP-képviselőt, aki szerint nem Magyarország, vagy bármelyik tagállam zsarolja az Európai Tanácsot és Bizottságot, hanem az Európai Parlament.
A magyar kormány már régóta hangoztatta, nem akarja, hogy a forrásokat jogállami kritériumokhoz kössék, Orbán Viktor pedig még egy parlamenti határozatot is elfogadott, amiben feltételekhez kötötte a saját rábólintását a mentőcsomagra. Ezek közt például az is megtalálható, hogy nem lehetnek a pénzek jogállami kritériumokhoz kötve, illetve hogy az Európai Unió álltsa le a 7-es cikkelyes jogállamisági vizsgálatot Magyarországgal szemben.
A Politico szerint augusztus végén Brüsszelben a német elnökség vezetésével egyeztetésre került sor a mentőcsomag és a költségvetés felhasználásának részleteiről, amin a német fél számolt be a magyar fenyegetőzésről.
