Tetszett a cikk?

A Bledi Stratégiai Fórumon kiderült, hogyan reagálnak a régió vezetői, ha valódi újságírói kérdéseket kapnak. Spoiler: Rosszul.

Mi történik, amikor a közép-európai autoriter vezetőket egy színpadra terelik, majd szembeültetik őket egy olyan műsorvezetővel, aki valódi kérdéseket mer feltenni? Valószínűleg még a Bledi Stratégiai Fórum szervező sem gondolták volna, hogy az Európai Unió jövőjéről és a koronavírus utáni világ kihívásairól meghirdetett rendezvény hamar sértődött és fake newst kiáltó miniszterelnökök csatájává válik.

A szlovéniai eseményt – melyre a határzár előtt egy nappal még gyorsan Orbán Viktor is elugrott – nem véletlenül nevezte a Dnevnik című lap „neoliberális autoriter csúcstalálkozónak”. A délelőtti panelen a magyar miniszterelnökön kívül személyesen részt vett Aleksandar Vucic szerb elnök, Andrej Babis cseh, Janez Jansa szlovén, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Plenkovic horvát és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, virtuálisan pedig Giuseppe Conte olasz kormányfő és Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója is bekapcsolódott a vitába.

Conte és Georgieva azonban hamar kisebbségbe kerültek: a közép-és kelet-európai vezetők nemcsak a szolidaritás fogalmát értékelték újra, hanem felszólalásaikból az is pillanatok alatt kiderült, miért képtelenség közös európai megoldást találni a koronavírus okozta válságra.

Bojko Boriszov bolgár és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, valamint Aleksandar Vucic szerb elnök, illetve Janez Jansa szlovén, Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Európa bajban van

A rendezvénynek otthont adó Szlovénia miniszterelnöke azzal kezdte, hogy a Brexit és a Covid-19 utáni időszakban új erőegyensúlyra van szükség, amiben Közép-Európa új szerepet játszhat. Orbán Viktor még nála is konkrétabb volt, első 45 másodperces felszólalását rögtön azzal a drámai felütéssel indította, hogy „Európa bajban van”.

A magyar kormányfő – akinek a járvány miatt nemcsak a tusványosi, de a Tranzit fesztiválra tervezett és a kötcsei beszéde is elmaradt, vagyis nagy fórumot nem kaptak gondolatai a nyáron – úgy látja, ennek az az oka, hogy az Európai Uniónak még mindig nem sikerült meghatároznia új helyét a nemzetközi gazdaságban.

„Európában nehezen értjük meg, hogy – az Egyesült Államokkal és Kínával ellentétben – nem vagyunk képesek gyökeresen megváltoztatni a játékszabályokat” – tette hozzá. Orbán úgy vélte, ennek az az oka, hogy nincsen közös európai hadsereg és ahhoz kapcsolódó tudományos-innovatív központok, amelyek a technológiai fejlődés motorjai lehetnének.

Flickr / Bled Strategic Forum

Az IMF igazgatója erre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a nagy közös katonai vízión túl a méltányosság elvét sem szabad elfelejteni, mert a válság másik oldalán a szegénység, az adósság és az ezzel kapcsolatos demonstrációk várnak.

„Minden tagállam természetes reakciója, hogy a saját határai mögé bújik, hogy biztonságban legyen, de úgy érzem, a kezdeti individualizmuson már túljutottunk” – mondta Georgieva, aki szerint az uniós mentőcsomag elfogadása pont ezt bizonyítja.

A nacionalista szlogenek ellen szólalt fel az olasz kormányfő is, aki szerint a válság éppen azt bizonyította, hogy erősebb, együttműködőbb Európai Unióra van szükség. „Amikor 27 tagállam hozza a döntéseket, akkor természetesen lehetnek nézetkülönbségek, de az útnak egyfelé kell vezetnie” – mondta Conte.

Andrej Babis és Aleksandar Vucic ehhez képest beszédükben a nemzeti függetlenséget emelték ki (bár Vucic az EU-tagság fontosságát is hangsúlyozta), Bojko Boriszov pedig Brüsszelt hibáztatta, amiért még nem volt képes létrehozni egy egységes protokollt, hogy kell-e maszkot hordani, vagy nem.

Orbán Viktor magyar (b), Bojko Boriszov bolgár (j) és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (j2), valamint Aleksandar Vucic, illetve Janez Jansa szlovén, Andrej Babis cseh (b3) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j3) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Harcolunk és küzdünk

A panel igazán érdekes része viszont csak ezután kezdődött: a vitát moderáló brit Nik Gowing, a BBC veterán műsorvezetője ugyanis egymás után tette fel azokat a kérdéseket, amelyekkel valószínűleg egyik miniszterelnök sem találkozik, amikor interjút ad a propagandamédiának. Így kapta meg például Orbán Viktor azt a kérdést, miért nehezíti meg Magyarország az európai uniós közös gondolkodást, és mit gondol a magyar demokráciával kapcsolatos aggodalmakról.

Válaszában Orbán azzal vágott vissza, hogy a magyar demokrácia legalább olyan jó, mint a német vagy az olasz, és megfelel a demokrácia európai követelményeinek. A nehézségek pedig nem a tagállamok fővárosaiban, hanem Brüsszelben keletkeznek.

A jogállamisági aggodalmakra a magyar kormányfő a szokásos érvet hozta fel: az EU alapszerződése világosan kimondja, hogy a jogi vitákat az Európai Unió Bíróságán kell megoldani, amit ők maximálisan tiszteletben tartanak. Úgy vélte, Magyarország relatíve jól kezelte a válságot, a kormány megfelelő döntéseket hozott, amit a parlament is támogatott. Mint fogalmazott:

Magyarország egy unalmas parlamenti demokrácia.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Orbán szerint Magyarországon valójában az intellektuális szuverenitásért zajlik a harc: „azért küzdünk, hogy érvényesíthessük kereszténydemokrata-konzervatív demokráciafelfogásunkat a liberális nézetekkel szemben”. Azért harcolunk, hogy ne csak egy, mindenki által elfogadott szemszögből vizsgálhassuk az európai intézményeket és politikát, és lehessen vitázni olyan fogalmakról, mint a család, nemzet, kulturális hagyományok, vallás és migráció – tette hozzá.

Egy idő után elege lett a műsorvezető kérdéseiből a lengyel miniszterelnöknek is és határozottan visszautasította, hogy Lukasenkához és a fehérorosz diktatúrához hasonlítsák őket. Morawiecki a magyar kártyát húzta elő, amikor arról beszélt, Lengyelországban a média 80 százaléka az ellenzék kezében van, és bezzeg, ha Nyugat-Európában a rendőrség tüntetőket ver meg és vesz őrizetbe, mindenki demokráciáról beszél, de ha Prágában, Varsóban vagy Budapesten békés tüntetések vannak, rögtön diktatúrát kiáltanak.

Vucic szintén kettős mércét emlegetett, és kiemelte, bár mindenképpen szeretnének az EU-hoz csatlakozni, saját gondolataik is vannak. A legjobban azonban talán a cseh miniszterelnöknek fogyott el a türelme.

„Nem tudom, ki Ön, de a kérdései fake news-okon, a Guardian és a Spiegel cikkein alapulnak” – támadt rá a műsorvezetőre. (Nik Gowing volt egyébként az, aki Diana hercegné halálát bejelentette a BBC nézőinek, és aki a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások idején hat órán keresztül közvetített a stúdióból, amivel a csatorna díjat is nyert – a szerk.)

„Miért vitázunk itt a jogállamiságról? Üzletember és válságkezelő vagyok, többször nyertem választást, nekünk vannak a legjobb eredményeink a járvány elleni védekezésben. Ne olvasson fake newst, a V4-ek nagyon jól vannak, köszönöm szépen” – kelt ki Babis, aki azt is elismerte, minden nap megbánja, hogy üzletemberként politikai karrierbe kezdett.

A beszélgetés végén Orbán Viktor is szót kapott még egy percre, aki arról is felvilágosította a BBC műsorvezetőjét, hogy mit is jelent valójában a szolidaritás. „A szolidaritás a közös sikert jelenti, a kérdés azonban az, ezt hogyan lehet elérni. Nem lehetsz együtt sikeres, ha előbb nem vagy az egyedül, ezért előbb otthon kell ezt elérni, utána másokkal” – fejtette ki gondolatait a miniszterelnök.

Orbán ezután arról is kioktatta a brit újságírót, miért nem képes velük közös álláspontra kerülni. Szerinte ugyanis a vitán résztvevők mind szabadságharcosok. Lengyelországra utalva pedig arról beszélt, hogy az egyetlen nemzet volt, ahol a szovjetek nem voltak képesek eltiporni az ellenállást, ez pedig mindannyiuknak reményt adott.

Nik Gowing ekkor azonban az időkeret túllépésén kívül arra is figyelmeztette Orbánt, hogy már az 1980-as években is a régióból tudósított, sőt a 80-as években személyesen is találkoztak.

Szijjártó: Senki nem kért bocsánatot

Nem csak a panel első része tartogatott izgalmakat, a fórum második vitáján külügyminiszterek, köztük Szijjártó Péter válaszoltak arra, mit tartanak saját országaikban a válságkezelés pozitívumának, és mit emelnének ki a negatívumok közül. A magyar miniszter első körben dicsérte a magyar kormány védekezését és a régiós összefogást, és jutott egy-két jó szó a magyar emberek fegyelmezettségének is. Úgy vélte, ez utóbbinak köszönhető, hogy Magyarországon nem kellett teljes kijárási tilalmat bevezetni.

Érdekes eszmefuttatásba kezdett azonban, amikor arra kellett válaszolnia, mit kezelhetett volna jobban a magyar kormány. Szijjártó erre ugyanis azt válaszolta: nem volt fair, ahogy a nemzetközi liberális média diktatúrát kiabált és támadta a magyar kormány intézkedéseit.

Flickr / Bled Strategic Forum

„Nem értettem, néhány uniós politikusnak hogyan van erre ennyi ideje, amikor kötelezettségeik is voltak a saját országukkal szemben” – mondta.

A magyar külügyminiszter szerint ráadásul, amikor 48 nap után visszaadták a jogokat a parlamentnek, senki nem kért tőlük bocsánatot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!