Június végén, a ciprusi külügyminiszterrel folyatott tárgyalása után (amelyről a téma fontosságát jól szemléltetve a kormányzati koronavirus.gov.hu is beszámolt) Szijjártó Péter azt mondta:

Brüsszel újabb kísérletet tesz a migráció legalizálására, arra, hogy újabb migránsokat engedjen be Európába, de mi ezt a lehető leghatározottabban ellenezzük.

A külügyminiszter ezt a Cotonoui Megállapodással kapcsolatban jelentette ki, szerinte most azokon az európaiakon kell segíteni, akik a koronavírus miatt az utóbbi hónapokban elveszítették munkájukat. Hozzátette: az újabb bevándorlók érkezése felborítaná a munkaerőpiaci folyamatokat, ami ellentétes az európai emberek érdekeivel.

A Cotunoui Megállapodás egyik fontos célja az illegális bevándorlás visszaszorítása. (Fotó: Európai Bizottság)

De mi is ez a külügyminiszter által aggodalommal emlegetett nemzetközi szerződés? A Cotonoui Megállapodás az Európai Uniónak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (az AKCS-államokkal) fennálló kapcsolatait szabályozó átfogó keret, 2000-ben fogadták el.

Ez a szerződés a fejlődő országok és az EU közötti legnagyobb szabású partnerségi megállapodás, amely az EU-nak 79 országgal – köztük 48 szubszaharai országgal – fennálló kapcsolatait szabályozza. A Cotonoui Megállapodás célja, hogy enyhítse a szegénységet, és segítse az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok fokozatos beilleszkedését a világgazdaságba.

A szerződés hatálya idén decemberben lejár, de meghosszabbítható legfeljebb öt évvel, hacsak nem mondják fel, vagy nem fogadnak el helyette el új megállapodást. A Cotonoui Megállapodás megújításának előkészítése három éve kezdődött meg, a tényleges tárgyalások pedig két évvel ezelőtt. 2018-ban lezárult a tárgyalások első, 2019-ben pedig a második fordulója.

Iskolás gyerekek Beninben. A megállapodás egyik célkitűzése az oktatás színvonalának javítása. (Fotó: Európai Bizottság)

Az illegális migráció elleni összefogásról szól a megállapodás

A jelenleg érvényben lévő megállapodás fejlesztési, gazdasági-kereskedelmi együttműködésről és politikai kapcsolatokról szól.

2020 után az EU olyan területekre terjesztené ki a megállapodást, mint például:

• a demokrácia és az emberi jogok
• a gazdasági növekedés és a beruházások
• az éghajlatváltozás
• a szegénység felszámolása
• a béke és a biztonság
• a migráció és a mobilitás.

A mostani szövegben a 13. cikk foglalkozik a migrációval. A legfontosabb pontok szerint a szerződés aláírói törekednek a származási és tranzitországokban fennálló körülmények javítására, a jogszerű migráció biztosítására, valamint az illegális bevándorlók visszaküldésének szabályozására. A jogszerű migráció azt jelenti, hogy a tagállamok saját, erre vonatkozó törvényei alapján munkavállalás céljából fogadhatnak az AKCS-országokból személyeket. Ez természetesen nem kötelező, ha valaki egyáltalán nem szeretne vendégmunkást látni, akkor nem biztosítja számukra a beutazás lehetőségét, az ott-tartózkodást, a munkavégzést stb. A jelenleg hatályos megállapodásban is szerepel az a nagyon fontos kitétel, hogy a szerződő országok

minden további formaság nélkül elfogadják bármely, az Európai Unió valamely tagállama területén illegálisan tartózkodó állampolgárának hazatérését és visszafogadását.

Vagyis aki jogosulatlanul tartózkodik például az EU területén, annak visszaküldése elé a származási ország nem gördíthet akadályt. Ezzel összefüggésben az aláírók arra vállaltak kötelezettséget, hogy „visszatoloncolásakor tiszteletben tartják az egyének jogait és méltóságát”.

Már a húsz éve megfogalmazott eredeti szerződésben is nagyon nagy teret kapott a segítségnyújtás, amelynek révén élhető körülményeket lehet teremteni a kibocsátó országokban és ezzel a migrációt lehet csökkenteni.

A tárgyalások a végéhez közelednek. Videokonferencia júliusban. (Fotó: Európai Bizottság)

Nemcsak a magyar kormány vétóján áll vagy bukik a megállapodás

Kérdésünkre Ana Pisonero, az Európai Bizottság illetékes szóvivője úgy tájékoztatott, hogy

a tárgyalások jól haladnak, a szöveg 95 százalékát már véglegesítették, és mindkét fél elkötelezte magát amellett, hogy a tárgyalásokat a lehető leghamarabb befejezik.

A szóvivő szerint ugyan vannak még lezáratlan kérdések, de ezeket nem szeretnék kommentálni. Az ugyanakkor nem derült ki a szavaiból, hogy ezek közé tartozik-e a migráció, mindössze annyit mondott, hogy „a migráció természetesen a tárgyalások által lefedett számos területek egyike lesz”. A szerződés jövője azonban elsősorban nem azon múlik – de azon is –, hogy a magyar kormány megvétózza-e, hanem azon, hogy az EU jövőbeni, még el nem fogadott költségvetése milyen összegeket rendel a dokumentumban vállalt célokhoz.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!