Hosszú ideje próbálja megválaszolni a tudomány az élettel kapcsolatos egyik legalapvetőbb kérdést: vajon létezhet-e másik bolygón is a Földön kívül? Matematikailag erre minden esély megvan – tekintve a galaxisok és az abban található bolygók elképesztően magas számát –, ám minden kétséget kizáró bizonyítékot eddig nem sikerült találni arra, hogy nem a földi élet az egyetlen.

Az exobolygók esetében a légkör vizsgálatával próbálnak közelebb jutni a megfejtéshez a tudósok, ezen a téren pedig úgy tűnik, történt némi előre lépés. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az exobolygók légkörében észlelt bizonyos gázok kulcsfontosságú mutatói lehetnek a földönkívüli élet keresésének.

Az egyik ilyen gáz, amire érdemes figyelni, az úgynevezett metil-halogenidek, amelyek a metilcsoporthoz tartoznak. Egy szén és három hidrogén alkotja őket, amelyek egy halogénatomhoz, például klórhoz vagy brómhoz kötődnek. A Földön ezeket főként baktériumok, tengeri algák, gombák és bizonyos növények termelik.

A gázok észlelésének egyik nagy nehézsége, hogy ezek az exobolygók túl kicsik ahhoz, hogy a James Webb űrteleszkóppal – az űrben jelenleg lévő legnagyobb teleszkóppal – megvizsgálják őket. Ehelyett a kis vörös csillagok körül keringő nagyobb exobolygókra kellene összpontosítani – írja az Interesting Engineering.

Ezeket az exobolygókat hiceáni bolygóknak nevezik, amelyeken mély globális óceánok és vastag, hidrogénben gazdag légkör található. Bár ezek a planéták lakhatatlanok az ember számára, olyan környezetet biztosíthat a felszínük, amelyek megfelelőek lehetnek bizonyos mikrobák kifejlődéséhez.

A The Astrophysical Journal Letter című tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók azt írják, ezekről a bolygókról sokkal tisztább kép készíthető, mint a Földhöz hasonló planétákról, ugyanis nem zavarja meg a vizsgálatukat a légköri zaj és a teleszkóp korlátai. A szakemberek úgy látják, a fent említett gáz keresése ezeken a bolygókon jó támpont lehet a Földön kívüli élet felfedezéséhez. Már csak azért is, mert a James Webb űrteleszkóp 13 óra leforgása alatt is megtalálhat egy ilyen bolygót.

Bár a Földön a metil-halogenidek csak nyomokban találhatók meg, az említett égitesteken sokkal magasabb lehet a koncentrációjuk. Ha ez így van, akkor az ott lévő baktériumok anaerobok lehetnek, és az anyagcseréjük során termelődhetnek ezek a gázok.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a metil-halogenidek több bolygón történő felfedezése arra utalhat, hogy a mikrobiális élet széles körben elterjedt az univerzumban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.